Brüsszel: tartható a magyar hiánycél

Az Európai Bizottság összességében optimistán ítéli meg a magyar gazdaság és a költségvetés kilátásait – derül ki a testület kedden kiadott szokásos őszi előrejelzéséből, melyben összegzi az Európai Unió tagállamainak gazdasági és fiskális folyamatait. A legfontosabb Magyarország megítélése szempontjából, hogy a magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követő évben pedig 2,7 százaléka lesz.

Vannak kockázatok

A deficitprognózissal kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy az Európai Bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tőkeinjekciót, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ezt a kategorizálást még meg kell erősítenie az Eurostatnak, az EU központi statisztikai hivatalának. Ugyanakkor ez azt mutatja, hogy a bizottság arra számít, hogy nem lendül túl a hiány a 3 százalékos uniós küszöbön, amivel visszakerülnénk a túllzotthiány-eljárásba. Az Európai Bizottság megjegyzi: ezt a prognózist jelentős deficitnövelő kockázatok övezik. Az előrejelzés ugyanis nem vesz számításba olyan intézkedéseket, amelyekről még nincs döntés, illetve amelyek nem ismeretesek kellő részletességgel. Ilyen lehetséges intézkedés például – olvasható a brüsszeli dokumentumban – a nyers hús áfájának csökkentése, illetve a devizában eladósodott háztartásokat segítő program.

A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit azért magasabb egy hajszállal az idei 2,9 százaléknál, mert tükrözi a közoktatási szektorban tervezett béremelést, a korábban bevezetett egyszerűsített vállalkozási adók növekvő fiskális következményét, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztését. Ezeket az elemeket Brüsszel szerint részben ellensúlyozza – a gazdasági talpra állásból következő kedvező hatások mellett – a bérek nominális befagyasztása a közszféra nagy részében, az útdíjakból befolyó bevétel növekedése, illetve az adóügyi igazgatás javítása.

Fokozatosan javul a magyar gazdaság

A bizottság előrejelzése szerint Magyarország fokozatos kilábalásnak néz elébe a következő években. A dokumentumban szereplő számok alapján Brüsszel hisz a magyar kormánynak, és idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,7, jövőre 1,8, 2015-ben pedig 2,1 százalékos növekedését jósolja Magyarországon. A Magyarországról szóló szöveges értékelésben az olvasható, hogy a gazdaságban a 2012-es recesszió után ez év elején megfordult a tendencia, és főként a mezőgazdaságban, de más szektorokban is élénkülés volt tapasztalható. Az Európai Bizottság szerint az enyhe GDP-növekedés trendje tovább folytatódhat.

"A növekedés fő hajtóerejének a hazai kereslet ígérkezik" – állapítja meg az uniós testület, megjegyezve azt is, hogy szintén javulás várható a külső keresletben, illetve az újonnan teremtett gépipari kapacitásokban. A belső helyzetet Brüsszel szerint az fogja jellemezni, hogy – részben a szabályozott árcsökkentéseknek betudhatóan – növekszik az elkölthető jövedelem, és ez pozitívan hat a lakossági fogyasztás növekedésére, bár a munkanélküliség magas szintje és a folytatódó adósságleépítés kordában tartja a költekezést.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon – elsősorban az uniós alapok felhasználásának köszönhetően, a kormányzati beruházások erőteljes növekedése révén – várhatóan megáll a beruházások meredek csökkenése. A vállalati beruházások alakulása azonban várhatóan negatív marad, amiben a hitelezés további csökkenése és az ingatlanpiac gyengesége tükröződik. A bizottság ugyanakkor arra számít, hogy a magánszektor beruházásai nőnek a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Programjának köszönhetően.

Az államadósság szintje Brüsszel szerint 2013-ban a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg.

A prognózis szerint a foglalkoztatottak száma ebben az évben 0,1, 2014-ben 0,8, 2015-ben pedig 0,5 százalékkal bővül, miközben a munkanélküliségi ráta ezekben az években 11, 10,4, illetve 10,1 százalékra várható. A munkaerőpiacot illetően a brüsszeli áttekintés megállapítja, hogy a foglalkoztatási adatok javulásának fő forrása továbbra is a közmunkaprogram, és hogy a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás.

Az infláció 2013-ban 2,1, 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 3 százalékos lesz – jósolják Brüsszelben. Az infláció 2013 harmadik negyedévében a történelmi mélypontnak számító 1,6 százalékra süllyedt – állapítja meg a brüsszeli elemzés. Ez az Európai Bizottság szerint nagyrészt az energia- és más rezsiköltségek több lépcsőben megvalósított szabályozott csökkentéséből fakadt, de az infláció egyébként is csökkent, és az árak emelkedése várhatóan továbbra is mérsékelt marad.

Az európai gazdaság a kilábalás jeleit mutatja

A 2013 első negyedévében tapasztalt csökkenés után a második negyedévben már ismét nőtt az európai gazdaság teljesítménye, és az év hátralévő részében is nőni fog a GDP reálértéken – írta a 160 oldalas jelentést összegezve a brüsszeli testület. A mellékelt táblázatokból kiderül: az Európai Bizottság számításai szerint 2013 egészében zéró lesz a 28 EU-tagállam átlagos gazdasági növekedése. Az euróövezetben 0,4 százalékos visszaeséssel számolnak.

2013-ban 3 százalék körüli lesz a beruházások visszaesése, és nő a munkanélküliség és az államadósságok átlaga. A munkanélküliségi ráta 12,2 százalék lesz az euróövezetben és 11,1 százalék az EU-28-ak átlagában, a GDP-arányos államadósság pedig 95,5 százalékra várható az eurózónában és 89,7 százalékra az unió egészében az Európai Bizottság előrejelzése szerint. 2014-ben viszont már nőni fognak a beruházások és a GDP, megáll a munkanélküliség növekedése, és jelentősen lassul a GDP-arányos államadósság gyarapodása. A tagállamok államháztartási hiányának átlaga 2014-ben 3 százalék alá csökken az idei 3,1 százalékról (euróövezet), illetve 3,5 százalékról (EU-28).

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa kedden Brüsszelben a testület előrejelzését ismertetve kijelentette: fordulóponthoz ért az európai gazdaság. Az elmúlt években végrehajtott pénzügyi konszolidáció és jelentős strukturális reformok javították annak feltételeit, hogy a belső kereslet legyen az európai gazdasági növekedés motorja – közölte a finn biztos. Olli Rehn ugyanakkor hozzátette: "túl korai lenne kijelenteni, hogy győztünk; a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas, ezért tovább kell dolgoznunk az európai gazdaság korszerűsítésén, a fenntartható növekedésért és új munkahelyek teremtéséért".

A makrogazdasági egyensúlytalanságok eltűnőben vannak, várhatóan lassan erősödik a belső kereslet, 2014–2015-ben már ez lesz a gazdasági növekedés motorja, miközben az EU-tagállamok harmadik országokba irányuló kivitele gyengül – állapította meg az Európai Bizottság. Ugyanakkor az egyensúlytalanság elleni lépések néhány tagállamban továbbra is visszavetik a beruházásokat és a fogyasztást. Miközben a pénzpiaci helyzet jelentősen javult, és a sebezhető országok állampapírhozamai csökkentek, ez egyelőre nem érzékelhető a reálgazdaságban. A pénzpiacok továbbra is törékenyek, és alapvető különbségek vannak a tagállamok között – hangsúlyozta a brüsszeli testület rendszeres gazdasági-pénzügyi előrejelzéseinek idei harmadik, őszi fejezetében.