Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Közös költségvetés kell, versenyképességet javító reformok és több transzfer a gazdag országoktól a szegények felé.
Az amerikai GDP már magasabb, mint volt a válság előtt, a munkanélküliség pedig szépen fokozatosan csökken, miközben az eurózóna recseg-ropog, és egyelőre csoda, hogy még nem hullott szét. Miért van az, hogy az USA remekül alkalmazkodott a válság utáni új körülményekhez, és stabilan halad a talpra állás folyamatában, miközben az eurózónában a krízis megállította az integrációt, sőt néhány esetben még meg is fordította a korábban pozitív folyamatokat? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja. Két olasz közgazdász – Isabella Rota Baldini és Paolo Manasse – négy jó okot is felsorol, melyek magyarázzák a szétválást, és javaslatot tesznek, hogy miként lehetne folytatni az európai integrációt, létrehozni egy, az USA-hoz hasonlóan jól működő gazdasági közösséget.
Az első ok az, hogy az Egyesült Államokban az egyes államok között jóval kisebbek a különbségek, mind a gazdasági fejlettség, mind a munkanélküliség, mind az intézményi feltételek terén, mint az eurózónában. Ebből következik, hogy minél homogénebb egy gazdasági közösség, annál egységesebben és eredményesebben reagál a külső sokkokra. Amit mégis megtehet az eurózóna, az a felzárkózást segítő közös költségevés, melynek feladata részben az, hogy finanszírozza a szegényebb tagok fellendülését. Az USA-ban működik ilyen kiegyenlítő rendszer – az éves GDP akár 10 százalékát is elérheti a legszegényebb állam által kapott transzfer –, miközben az eurózónában csupán a GDP néhány tized százalékára rúgnak ezek a pénzek.
Az USA a válság során jóval kevesebb megszorításról döntött, mint az eurózóna, és miután az eurózónában 1,0 százaléknyi megszorítás átlagosan 0,84 százalékkal vetette vissza az adott ország GDP-jét, jól látszik, hogy az európai költségvetési szigor tovább növelte az államok közti különbségeket. Világos összefüggés figyelhető meg a válság előtti termelékenység és a válság által okozott károk között, vagyis minél gyengébb termelékenységgel rendelkezett egy adott ország a békeévekben, annál nagyobbat ütött rajta a válság. Ebben a tekintetben jelentős különbségek voltak az eurózóna tagállamai között, vagyis a válság csak még tovább távolította egymástól az amúgy is távol lévő európai országokat. A termelékenység javítása alapvetően nem a közösség feladata, vagyis minden egyes tagállamnak magának kell gondoskodnia a strukturális reformokról. Az eurózóna annyit tehet, hogy javaslatokat tesz, és a helyes irányba tereli a tagokat.
Az eurózónának eközben úgy van esélye a további integrációra és a sikeres együttműködésre, ha a megszorítások végeztével – remélhetőleg a soron következő években már nem lesz szükség többre – az egyes országokban bevezetik a szükséges strukturális reformokat, az eurózóna létrehoz egy közös bank- és betétbiztosítási rendszert, a közös költségvetést pedig sokszorosára bővítik.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.