Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Szakmai vitát szívesen folytat, de közgazdasági sületlenségekre nem kíván reagálni Király Júlia, az MNB korábbi alelnöke - írta a Magyar Narancs, amely azt követően kereste meg ismét interjúalanyát, hogy a jegybank éles hangú közleményt adott ki a Király Júlia által a lapnak korábban elmondottak miatt.
A Simor András vezette jegybank korábbi alelnöke a Magyar Narancs csütörtöki interjújában bírálta a Matolcsy György vezette jegybankot. Azt állította, a kockázatokkal mit sem törődő mentalitás a legijesztőbb, és úgy fogalmazott ebből borzasztóan nagy tragédia lehet, de „az isteni kegyelem a növekedési hitelprogramot is megmentheti”.
Király Júlia az interjúban azt is mondta, a program pusztán azon alapul, hogy mivel azt akarják, hogy sikerüljön, így is lesz. Figyelmeztetett, hogy a jegybanki hitelprogramnak költsége van. Az MNB ugyanis nulla százalékon adja a hitelt, miközben a forrásköltsége legalább 3,2 százalék (ez az alapkamat szintje jelenleg, ezt az éves kamatot fizeti a bankoknak az MNB-nél tartott kéthetes kötvények után). Azt, hogy ezt a végén mennyivel kell megszorozni, 700 vagy 2000 milliárddal, attól függ, mennyi ingyen hitelt helyez ki a jegybank (a terv 2000 milliárd forint kihelyezése) - tette hozzá.
Ez a költség a jegybanknál 10-15 éven keresztül jelentkezik majd, és mivel az MNB veszteségét a költségvetésnek kell megtérítenie, ez komoly költségvetési tétellé nőhet. Király Júlia szerint a kérdés az, hogy a kihelyezett hitelből keletkezik-e annyi többletjövedelem, amiből az államháztartási költséget vissza lehet fizetni.
Fülöp Máté
Az interjú megjelenése után a Matolcsy György vezette jegybank közleményben reagált. Ebben azt írták Királyról, hogy olyan korábbi vezető bírálja most az MNB monetáris politikáját, aki a jegybank volt irányítóival együtt 2012 őszéig mesterségesen magasan tartotta a jegybanki alapkamatot, ezzel több százmilliárd forintnyi kárt okozva az országnak.
E súlyos szakmai hibát tetézi, hogy az MNB vezetésében épp Király Júlia volt az, aki még a 7 százalékos mértékről is növelni szerette volna az alapkamatot 2012 áprilisában - tette hozzá az MNB.
A jegybank szerint ezzel szemben az új vezetés idején a Monetáris Tanács fokozatosan, a globális befektetői környezet alakulását és az ország kockázati megítélését folyamatosan figyelve, 3,2 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
Mára bebizonyosodott, hogy a pénzpiacok elfogadták az alacsonyabb kamatszintet, a kisebb alapkamat nyomán pedig olcsóbbá váltak a vállalati és lakossági hitelek, s mérséklődtek az államadósság törlesztésének kamatai – fogalmazott az MNB.
A Magyar Narancs az MNB válasza után ismét megkereste Király Júliát, aki a lap szerint részletesen nem akart beszélni az MNB-válaszról, de szakmai elégedettségének adott hangot, amiért az MNB Kopits György és Olli Rehn után az ő tevékenységét is figyelemre érdemesnek találta. „Illusztris személyiségek közé kerültem” – jegyezte meg.
A jegybank Király Júlia alelnöki munkásságát értékelő közleménye egyébként kitért arra is, hogy „Király Júlia leköszönésének napján a forint árfolyama az euróval szemben erősödött”. A Magyar Narancs kérdésére, hogy hányszor lenne hajlandó lemondani az alelnöki pozícióról, hogy ez a kedvező tendencia tartóssá váljon, a jegybank volt alelnöke azt válaszolta, amennyiben ilyen irányú felkérést kap, „rövid idő alatt akár többször is”.
Király Júlia azt is elmondta, hogy az MNB-közlemény sugalmazásával szemben az interjúját hangsúlyozottan nem a KBC Bank igazgatósági tagjaként adta, hanem közgazdászként.
