A hazánk elleni pénzügyi és gazdasági támadásokat eleveníti fel és részletesen foglalkozik a Magyarország és a forint elleni 2011-es spekulációs támadással is foglalkozik Wiedermann Helga, Matolcsy György kabinetfőnökének megjelenés előtt álló, Sakk és Póker című könyve – írta a Magyar Nemzet.

A lap szerint a könyvben az olvasható, hogy az IMF és az Európai Unió által megírt megszorítási forgatókönyvet próbált ráerőszakolni a második Orbán-kabinetre az Európai Bizottság (EB), amelynek pénzügyi biztosa, Olli Rehn szinte az első pillanattól kezdve mindent megtett a magyar válságkezelés ellen.

Widermann Helga szerint az EB-ben Olli Rehn pénzügyi biztos 2010-ben, az új ciklus legelső Ecofin-ülésén kifejezetten rossz színben tüntette fel Magyarországot az uniós pénzügyminiszterek előtt, és Görögországgal egy szinten állónak próbálta bemutatni az itthoni helyzetet.

A visszaemlékezés kitér arra, hogy már ezen a találkozón óriási nyomás alá vették Matolcsyt, akinek már a néppárti képviselők, majd a pénzügyminiszterek reggelijén nekiszegezték a kérdést: hajlandó-e Magyarország azonnali megszorításokra, meghosszabbítva az IMF–EU-megállapodást.

Miután az akkori nemzetgazdasági miniszter az első akcióterv alapján közölte, hogy erre nem hajlandó, először a gazdasági, majd a politikai nyomásgyakorlás minden eszközét megpróbálták bevetni ellene – írja a könyv. Olli Rehn pénzügyi biztos úgy próbálta a többi kormány támogatását elnyerni a közös nyomásgyakorláshoz, hogy azt sugallta, Magyarország pillanatokon belül Görögország sorsára juthat.

Eközben kiderült, 2010-ben Bajnaiék lyukas költségvetést adtak át az Orbán-kormánynak – fogalmaz a könyvről szóló ismertető. Ennek ellenére Brüsszel nem adott segítséget a papíron alultervezett kiadások és felültervezett bevételek kiegyensúlyozásához, sőt komoly szankciókkal fenyegették meg az új kormányt.

A visszaemlékezés szerint a németek a szavazati jogunk, mások a strukturális és kohéziós alapok felfüggesztését javasolták. A könyv kitér arra is, hogy miután Matolcsy ragaszkodott hozzá, hogy a megszorításokat jelentő IMF–EU-szerződést mihamarabb lezárhassák, pénzügyi támadást indítottak hazánk ellen.

Ennek egyik legfőbb célja az volt, hogy Orbán Viktor helyére egy másik fideszes politikust ültessenek, aki nem ragaszkodik a bankadóhoz, a multinacionális vállalatokra kivetendő különadókhoz és a közel hétszázalékos mínuszt mutató költségvetést lakossági megszorításokkal rendezi.

„Ezért az ezermilliárd forintos unortodox receptért folyt a gazdasági küzdelem: a magyar válságkezelés ugyanis évente ennyibe került, amelyet szinte teljes egészében a tehermegosztásnak nevezett új közteherviselés keretében az Orbán-kormány a pénzügyi szektorból, a belföldi monopóliumoktól, valamint az azokat működtető multinacionális célcsoportoktól kívánt bevonni.”

A volt kabinetfőnök felidézte azt a 2011 elején lezajlott háttérbeszélgetést, amely során az egyik legnagyobb osztrák bank vezetője közölte, ők ugyan el tudnák viselni a magyar bankadót, de azt már nem, ha az összes olyan kormány bevezetné ezt, ahol a banknak leányvállalatai vannak. A pénzügyi támadás célja tehát a példa terjedésének megállítása volt, amely – az elmúlt közel négy év tapasztalatai alapján – nem volt sikeres – tette hozzá a szerző.

"Mi úgy tudjuk, hogy valakik valahol már 2011 tavaszán elhatározták, hogy megdöntik Orbán Viktort és kormányát" – írja a Magyar Nemzet szerint a volt kabinetfőnök, aki felidézte, hogy ebben az időszakban minden politikai és médiafronton példátlan támadások érték az országot, éppen az uniós elnökségünk idejére időzítve.

A pénzügyi fronton ekkor még vihar előtti csend honolt, de vélhetően már folytak a pénzügyi támadás előkészületei – tette hozzá. Szinte észrevétlenül, 2011 júliusában kezdett leválni a forint árfolyama a lengyel zlotyról és a cseh koronáról, amellyel általában együtt szokták kezelni.

Wiedermann Helga szerint a gyengülésnek semmilyen ésszerű oka nem volt, olyannyira nem, hogy épp erre az időszakra tehető a Széll Kálmán-terv bejelentése, amelyet egyöntetűen pozitívan fogadtak a piacok, mert fenntarthatóan három százalék alatti költségvetési hiánnyal kalkulált, és az idő bizonyította, hogy ezt az ígéretét a kormány végig tartani is tudta.

A nyomásgyakorlás másik eszköze a kötet szerint "az egyik legnagyobb szövetség ország" nagykövetének látogatása volt, aki 2011 augusztusában Matolcsy Györgyöt "virágnyelven" figyelmeztette, hogy óriási baj lesz a pénzpiacon ősszel és télen, és hazánk nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhet. Ezért azt tanácsolta a miniszternek, hogy győzze meg Orbán Viktort arról, vegyék fel a kapcsolatot a valutaalappal.

A könyv szerint ekkoriban került sor egy "drámaira sikeredett" találkozóra Matolcsy és Simor András jegybankelnök között a Parlamentben. A visszaemlékezés szerint Simor "falfehér volt, és remegett a keze, és igen furcsa mondatokat kezdett el mondani". Szerinte Magyarország három héten belül államcsődöt jelent – tette hozzá a szerző. Matolcsy alig hitt a fülének, kétszer is visszakérdezett, mire Simor ezt megerősítette, de az okokat nem részletezte – írja a könyv.