Csányi: növekvő osztalékra számíthatnak az OTP-részvényesek

Az elnök-vezérigazgató ezt a pénzintézet pénteki sajtótájékoztatóján mondta, hozzátéve, a bank jelentős likviditási tartalékkal rendelkezik, egyelőre számolgatnak, "messze van még a közgyűlés". Csányi Sándor jelezte: az akvizíciós lehetőségeket továbbra is figyelik. Az MTI kérdésére elmondta: a tavalyit meghaladó mértékű osztalék fizetését tervezi a bank. Bencsik László vezérigazgató-helyettes újságíróknak elmondta: most a bank mérlegében 40,6 milliárd forint van félretéve osztalékra, ez a saját részvényállományt is beszámítva részvényenként 146 forint osztalék fizetésére adna lehetőséget. Az OTP likviditási tartaléka 2013 végén több mint 6 milliárd euró volt.

Csányi Sándor utalt arra, hogy indokolt az óvatosság az osztalékszámítás, az osztalék előrejelzése terén, mert ezzel párhuzamosan az OTP vezetése folyamatosan figyeli az akvizíciós lehetőségeket, így Szerbiában, Horvátországban tovább szeretnének növekedni, de az ázsiai országokban is szeretnének megjelenni. Az elnök-vezérigazgató kifejtette: a csoportszintű éves számviteli adózott eredmény jelentős csökkenése a 82 milliárd forint összegű korrekciós tételnek tudható be, ebből a bankadó és a tranzakciós illeték együttesen 43,2 milliárd forintos terhet jelentett a banknak. A goodwill leírás 29,4 milliárd forintot tett ki, s korrekciós tételt jelentett a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott bírság, amit az OTP indokolatlannak tartott, ezért a bíróságon megtámadta a döntést.

Az elnök-vezérigazgató kifejtette: egyes országokban nem a tervek szerint alakulnak az eredmények, de például az ígéretes orosz piacon kezelni tudják a helyzetet. A fogyasztási hitelek piacán ugyanis már megjelent a legnagyobb ottani pénzintézet, s így a Sberbank is belépett a versenytársak közé. Csányi Sándor kiemelte: az OTP megítélése szerint Magyarországon az egyensúlyi mutatók stabilak, a növekedés beindult és kedvezően alakul. A beruházások esetében problémák vannak, az elnök-vezérigazgató "nagy veszélynek" tartja a magyarországi alacsony beruházási rátát.

Kifejtette: a beruházások bővülését segítheti a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja (nhp). Az nhp második szakaszában a lassabb indulásról Csányi Sándor úgy vélekedett: a vállalkozások várnak az új uniós pályázatokra, amelyekhez kiegészítésként felvehetnék az nhp-ben rendelkezésre álló olcsó hiteleket. Emlékeztetett arra: az OTP 2013-ban, a jegybank növekedési hitelprogramja első fázisában 91 milliárd forint keretösszegű hitelszerződést kötött. Kifejtette: az OTP Bank magyarországi vállalati hitelállománya 8 százalékkal bővült tavaly, miközben a hazai hitelintézeti szektor vállalati hitelállománya 6 százalékkal csökkent. Az OTP csoport tavaly az agrárhitelezésben 14 százalékos piaci részesedést ért el.

Az elnök-vezérigazgató a bankszektor elmúlt évekbeli, egyes vélemények szerint nagynak mondható nyereségességéről teljesen másképp vélekedett. Kifejtette: az elemzők és a befektetők a bankszektor kockázatarányos minimális nyereségét a mindenkori jegybanki alapkamat plusz 5 százalékos szintben határozzák meg, de a magyar bankok esetében általában ennél magasabb az elvárt mérték.

Csányi Sándor kiemelte: a magyarországi hitelintézeti szektor az elvárt minimális megtérülési szintet 2008 óta nem tudja elérni, az elmúlt 6 évben 2139 milliárd forintot tett ki az elmaradt indokolt mértékű profit, ezzel párhuzamosan viszont 2008 óta a hazai bankszektorra kivetett különadók összege 850 milliárd forintot tett ki. Ehhez hozzá kell venni azt, hogy a bankok tulajdonosai a válság kezdete, 2008 óta 995 milliárd forint összegű tőkeemelést hajtottak végre a magyarországi bankjukban - húzta alá Csányi Sándor, utalva arra, a bankokba való befektetés napjainkban nem térül meg.

Bencsik László vezérigazgató-helyettes úgy vélte: az orosz leánybankban vélhetően túl konzervatív tartalékolási rendszerre tértek át, az orosz leánybankban 11,5 milliárd forintot tettek ki a többletkockázati költségek. A módszertani váltásnak a kamateredményekre az volt a hatása, hogy a nem teljesítő hitelek esetében leírták az éven túl be nem folyó tételeket 4,8 milliárd forint összegben. Hasonlóan konzervatív céltartalékolásra álltak át 9,4 milliárd forint értékben a szerb leánybanknál, ebben a vállalati hitelezés indokolt óvatos banki magatartást.

Csányi Sándor elmondta: az ukrán bank goodwillje most a könyvekben 28 milliárd forintos tételt jelent. Egyelőre a bank nem számol ennek teljes leírásával, hiszen csak extrém forgatókönyvek teljesülése esetén lehet komoly baj Ukrajnában, ebben azonban a nagyhatalmak közül semelyik nem érdekelt - emelte ki Csányi Sándor. Egy kérdés kapcsán Csányi Sándor kifejtette: a hazai bankrendszer konszolidációja lassabban halad, mint azt az OTP-nél várták. Csányi Sándor szerint a potenciális eladó bankok esetében inkább a vállalati üzletágban erős hitelintézet jöhet szóba, mint lehetséges célpont.