Alapállásunk, hogy a Kúria döntését minden gazdasági szereplőnek el kell fogadnia – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Napi Gazdaság hétfői számában megjelent interjúban, amikor arról kérdezték, hogy milyen megoldásra számít a Kúria őszi, devizahitelesek ügyében hozott döntésénél.

Arra számítanak, hogy olyan döntés születik, ami pénzükbe kerül majd a bankoknak, és ami szektorszinten több milliárd forintos visszatérítést jelenthet, mondta Patai, hozzátéve, hogy a miniszterelnökkel és a gazdasági miniszterrel egyetértve úgy véli, hogy az érintett devizahiteleseknek csatlakozniuk kellene az árfolyamgáthoz, amelyet a kormány és a bankok együtt dolgoztak ki.

Túry Gergely

Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy olyan megoldásokban nem hasznos gondolkodni, ami mindent a bankokra terhel, mert a forinthitellel rendelkező négy és félmillió magyarországi betétes érdekeit ez mélyen sérti. Ha ugyanis pénzeket kell átcsoportosítani a devizahitelesek támogatására, azt csak a forinthitelesek és a betéttel rendelkezők rovására tudná megtenni a bankrendszer – mondta.

Úgy véli, hogy a kilatoltatási moratórium is komoly kérdést vet fel, azt, hogy lehet-e lakossági jelzáloghitelt kihelyezni egy olyan országban, ahol a fedezetül szolgáló ingatlan nem töltheti be a fedezet szerepét. Azt gondolja egyébként Patai, hogy a nehéz helyzetben lévő magyarországi bankok nem vonulnak ki az országból, csak kisebb méretekben folytatják működésüket.

Sikeres Nemzeti Bank

Patai szerint a Magyar Nemzeti Bank sikeres évet tudtat maga mögött, határozott, de kiszámítható lépéseket tettek, és két fontos vívmányuk is volt, az egyik az alapkamat csökkentése, a másik pedig a növekedési hitelprogram, amely beindította a hitelezést és a gazdasági növekedésre is hatással volt.

Megjegyezte azért azt is, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése természetesen a bankrendszer számára bevételkiesést jelent, viszont így, a hitelkamatok csökkenésével bővülnek a hitelnyújtási lehetőségek.

A kéthetes kötvény kéthetes betétté alakítása nemcsak teljes mértékben elfogadható, hanem érdeke is azoknak a bankoknak, amelyek Magyarországon működnek – mondta Patai Mihály.

A bankvezér szerint a növekedési hitelprogram sokkal több pénzt mozgatott meg, mint a többi nemzetközi példa, összesen 850 milliárd forint hitel áramlott a gazdaságba.