Módosítani  kell a idei költségvetést, illetve annak hiányát – ismerte el a Napi.hu kérdésére Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a tárca csütörtöki online sajtótájékoztatóján. A Főgáz Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. megvásárlása miatt ugyanis meg kell emelni az idei évre tervezett hiányt az NGM illetékese szerint.  

Mekkora a lyuk?

Az államháztartás hiánya a tervezett 984,6 milliárd forintról 1100 milliárd forint fölé emelkedhet – ami a GDP 3,6 százaléka. Ugyanakkor NGM szerint ez az uniós hiányt nem növeli – így az a GDP 2,9 százaléka alatt maradhat. Az uniós statisztikai szabályok szerint ugyanis egy nyereséges magáncég állami megvásárlására fordított kiadásokat nem kell az uniós módszertan szerint a kiadások között elszámolni – így az nem hiánynövelő tétel. A módosításra valószínűleg a kormány június 6-i megalakítása után kerülhet sor – írja a portál.

Kövér László, Varga Mihály, és középen az idei költségvetés.

Túry Gergely

Az Antenna Hungária Zrt. 56 milliárd forintba kerül, a Főgáz Zrt. megvételénél 41 milliárdot fizet az állam az RWE-nek és egy még nem ismert összeget a fővárosnak. Ezek a tételek összesen legalább 130 milliárd forintot tesznek ki. A két vagyonszerzési ügylet a költségvetés pénzforgalmi hiányát növeli, azonban az uniós módszertan szerinti egyenleg esetében hiányrontó hatásról – jelenlegi ismereteink alapján – nem beszélhetünk – mondta Banai a Napi.hu-nak. Így az állami vagyon bővítése miatt nem szükséges egyenlegjavító intézkedések meghozatala.

Lesz más is?

Azt még nem lehet tudni, hogy a hiányemelésről szóló törvénymódosításba esetleg más intézkedéseket is becsomagol-e a kormány. Mint arról korábban a hvg.hu beszámolt, az első négyhavi rossz hiányadat után az elemzők úgy látják, hogy a tervezett 2,9 százalékos hiánycél csak megszorítással tartható, ezért a második félévben kiigazító lépéseket kell tennie a kormánynak. Az első négy hónapban a tervezett költségvetési hiány 97 százalékát elérte a kormány.

Szakértők azt pedzegetik, hogy a mínuszba forduló inflációval párhuzamosan a büdzsébe kevesebb pénz érkezhet idén, így nemsokára szükség lehet kormányzati intézkedésekre a hiány tartása érdekében. A kormány ugyanakkor minden bizonnyal a korábbi receptet fogja követni: nem a kiadásokat vágják vissza, hanem a bevételeket növelik majd, mégpedig úgy, hogy az közvetlenül az embereket ne érintse majd. Ilyen lehet például a különböző szektorális különadók emelése (bankadó, közműadó, telefonadó például), vagy újabb elemek bevezetése.

További probléma lehet a büdzsé bevételi oldalán a legális dohánypiac zsugorodása – ebből akár 100 milliárdos kiesés is lehet –, az online pénztárgépek beüzemeléséből sem látszik egyelőre a várt hatás (innen is körülbelül 100 milliárdot várt a kormány), a fehéredés hatására később lehet számítani. Az is gondot okozhat, hogy míg tavaly 600 milliárdos költségvetési tartalékkal vágott neki a kormány az évnek, addig idénre csak 200 milliárdot terveztek be. Tavaly úgy tudták tartani a hiányt, hogy felhasználták szinte az összes tartalékot, az idei tartalék nem valószínű, hogy elég lesz.

Varga mindeközben nyugodt építkezésre készül

Az NGM csütörtök  délután, a költségvetés módosításáról szóló hír megjelenése után nem sokkal olyan közleményt adott ki, mely szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Joint Venture Szövetség éves közgyűlésén felszólalásában hangsúlyozta, a kormány nyugodt építkezésre készül, amelyhez megteremtette a feltételeket. Megindult a gazdasági növekedés, nőnek a reálbérek, minimális az infláció – tette hozzá. Csökkentettük a munkát terhelő adókat, rugalmasabbá tettük a munkaügyi szabályozást, átszerveztük a felsőoktatást, ezzel párhuzamosan német mintára létrehoztuk a duális szakképzési rendszert – emelte ki a tárca vezetője.

Varga Mihály kifejtette, hogy a külső kereslet további, fokozatos élénkülésével és ezzel egyidejűleg a magyar export dinamikus növekedésével számolnak. A gazdaság dinamikus erősödéséhez hozzájárul majd, hogy 2014 és 2020 között a rendelkezésre álló források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk, szemben a korábbi 16 százalékkal.