Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A német sajtó már két hete cikkezik egy olyan lehetséges megoldásról, amelyben a nem teljesítő hitelek kezelésére létrehozott rossz bank megoldáshoz hasonlóan egy külön szervezeti egységbe helyeznék ki a német energiaipari szolgáltatók a bezárásra szánt atomerőműveket. A leállítással járó költségek finanszírozásában az energiaipari vállalatok kompromisszumos megoldással szeretnék bevonni a szövetségi költségvetést is.
Az E.On, az RWE és az EnBW konszernek egyeztetéseiről kiszivárgott értesülések szerint az atomerőműveket kezelő alapot részben a társaságoknak az atomenergia kivezetésre elkülönített 36 milliárd eurós tartalékaiból finanszíroznák.
Ez azonban valószínűleg nem lesz elegendő a költségek fedezésére. A társaságok ezért azt javasolnák a kormánynak, hogy a nukleáris fűtőelemekre kivetett adó elengedése fejében felvállalnák a többletköltségek felét, a másik felét pedig a megújítható energia törvényben (Erneuerbar-Energien-Gesetz, EEG) kivetett áfából fedezné a szövetségi költségvetés.
Az E.On és az RWE konszernek részvényeinek az árfolyama 1,4 és 1,7 százalékkal erősödött a hírre, szemben a DAX index 0,3 százalékos emelkedésével.
A Reuters hírügynökségnek az E.On cáfolta a Handelsblatt értesülését: "Nincs tudomásunk a Handelsblatt által közölt tervről" - mondták a cégnél, és hozzátették, találgatásokat pedig nem kommentálnak. Hasonlóképpen nyilatkozott az RWE szóvivője is. A hírügynökség Werner Müllert nem tudta elérni az értesülés kommentálására.
Sigmar Gabriel gazdasági miniszter és Angela Merkel kancellár már korábban leszögezte, hogy az erőművek leállításának költségeit nem fogják az adófizetők viselni. Jelenleg még kilenc atomerőmű üzemel Németországban, nyolcat már véglegesen leállítottak. A végleges kivezetés határideje 2022.
