Irak elkezdett szétesni. Nem, nem egy 2003-as cikk címéből idéztünk: a korábban az al-Kaidához köthető, de már onnan kiebrudalt Irak és a Levante Iszlám Állama (ISIS) nevű iszlamista szervezet egyre nagyobb területeket foglal el a közel-keleti országban, már a kezükben van Moszul, Irak második legnagyobb városa is. A legfrissebb hírek szerint pedig már a fővárostól, Bagdadtól csak 100 kilométerre járnak erőik. Az iraki kormányerők – melyek számban és fegyverzetben elvileg felülmúlnák a lázadókat – úgy fest, nincsenek a helyzet magaslatán: arról is érkeznek hírek és képek, hogy sorozatban dobálják le magukról a kormány hadseregének egyenruháját, vagyis a katonák inkább a megfutamodás útjára léptek. Pedig az ISIS tagjai alig pár ezer főt számlálnak, miközben az iraki hadsereg 250 ezer fős.

A közel-keleti arab államban teljes a felfordulás: az iraki kormányfő, Núri al-Máliki ellenoffenzívát ígér, ugyanakkor önkéntes hadsereg toborzását is belengette. Egy befolyásos síita hitszónok ráadásul arra is felszólított, hogy hozzanak létre milíciákat a szent helyek megvédésére.

Mi zajlik most Irakban?

Röviden: a vallási, politikai, etnikai ellentétek szétfeszítik az államot. A miniszterelnök erőszakos politikájával elidegenítette magától a még mérsékelt szunnitákat is – a kurdokról nem is beszélve –, így a kialakult helyzetért leginkább csak magát okolhatja.

Az ISIS előretörése már több hónapja zajlik, a szomszédos Szíriában is – ahol szintén polgárháború zajlik – igen aktív a szélsőséges iszlamista szervezet. Az iraki kormányerők jelentős készleteinek, fegyvereinek elfoglalásával megerősödhet a szervezet Szíriában is. A különböző vallási csoportok, és azok szervezetei így szinte már a régió egészében – Libanonban, Szíriában, Irakban – tevékenykednek, az egész térség egy hadszíntérré vált.

Egy jó térkép arról, hogyan igyekszik az ISIS terjeszkedni, már határokon átívelően (a kőolajkutak is be vannak jelölve a térségben):

For those who say ISIS doesn’t have a strategy. #blackgold pic.twitter.com/ILeEko1W0L

— Aaron Y. Zelin (@azelin) 2014. június 11.

A kialakult helyzetben az ISIS igyekszik az elfoglalt területeket egyesíteni, és újabb városokat elfoglalni, ám a szervezet igencsak agresszív és erőszakos, így már korábban is voltak problémáik azzal, hogy kikkel szövetkezzenek. A kurdok, irakiak és szíriaiak egyaránt össze is foghatnak majd ellenük, ugyanis az ő területeiket is veszélyeztetik a szélsőséges iszlamista erők. (Az iraki helyzet mélyebb megértéséhez ajánljuk Szlankó Bálint írását, mi is innen merítettünk.)

A probléma mindezzel nem csak az, hogy a régió hihetetlen mértékben destabilizálódik, és folyamatos anarchiába süllyedhet, hanem az is, hogy Irak, a világ nyolcadik legnagyobb olajkitermelője – napi 3,3 millió hordót hoznak a felszínre, ez 1979 óta a legmagasabb adat – kieshet az ellátási láncból. Vagy legalábbis jelentősen csökkenhet az iraki kitermelés. Bár a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) iraki tagja szerint ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, az ezrével menekülő katonák és a felkelők kezére kerülő városok nem erről árulkodnak. Az iraki polgárháború egyes elemzők szerint egész egyszerűen kettészakíthatja az országot. Ha pedig a fő déli olajkitermelő területeken is harcok alakulnak ki, és leáll a termelés – ennek esélye jelenleg még kicsi, mivel az ISIS nem biztos, hogy logisztikailag meg tudná oldani az utánpótlást olyan távoli területekre, és a síita helyiek sem szimpatizálhatnak a szunnita ISIS-szel –, akkor abból komoly baj lehet, már ennek lehetőségére is kilenc hónapos csúcsra ugrottak az olajárak. Ezt pedig a magyar benzinkutaknál is megérezzük majd – a kérdés csak az, hogy mennyire.

Irak eddig is mesterséges állam volt

Nem vagyok az iraki helyzet politikai szakértője, de az látszik, hogy a britek által mesterségesen létrehozott ország nem igazán képes tovább egyben maradni – fejtette ki a hvg.hu-nak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari szakértője. Az országban soha nem volt egység, a szunniták, síiták és kurdok tömegeit csak erőskezű vezetők tartották egyben. Szaddám Husszein eltűnése után felborult az erőszakkal egybeforrasztott egység, mely most káoszba torkollik.

A kormányellenes erők jelenleg még nem fenyegetik a fő olajkitermelő déli területeket, ám az északi, kurd területeken a Kirkuk-Ceyhan olajvezetéken már március óta áll a vezetékes szállítás egy robbanás miatt, így csak tartálykocsikkal tudnak szállítani Törökországba. A kurdok olajára az elemző szerint pedig szükség van a piacon, még ha naponta csak pár százezer hordót is tudnak kitermelni (ugyanakkor egymilliót is tudnának exportálni).

Egyre valószínűbb, hogy eldurvul az iraki helyzet, szinte biztos, drágább lesz az üzemanyag

AFP / Patrick Kovarik

Ha emellé Pletser szerint odavesszük még azt, hogy fennáll az esélye annak, hogy Irak egyfajta Líbiává alakul – az olajban bővelkedő, ám szintén anarchiába fulladó észak-afrikai ország jelenleg alig exportál valamit –, akkor akár 120-130 dolláros hordónkénti olajár is jöhet – a WTI észak-amerikai olaj hordónkénti ára pénteken 107 dollár volt, a Brenté 114 dollár. Irak jelenleg körülbelül 2,7 millió hordó kőolajat exportál naponta, ennek kiesése komoly problémát jelentene. A kieső mennyiség jelentős részét Szaúd-Arábia talán tudná pótolni – és más területekről is érkezhetne pluszmennyiség –, ám Pletser szerint a szaúdi kapacitásokkal kapcsolatban mindig kérdőjelek merülnek fel, hogy mennyit is lennének képesek biztosítani.

Jöhet a 440 forintos benzinár?

Az árak jelentős ugrása a termékpiacokon azonnal megjelenne Pletser szerint, és így a magyarországi kiskereskedelemben is a következő árváltoztatási napon átárazódna az üzemanyagok ára. 430-440 forintig elszaladhatna így a benzin ára, a drágulás fele ugyanakkor az adótartalom miatt következne be. A képbe az Erste olajipari elemzője szerint belejátszhat még a dollár-forint árfolyamának alakulása is, ez is az áremelkedés irányába hathat, ha ugyanis a feltörekvő piacokon turbulenciák vannak, akkor azt ezek az országok – Magyarország is közéjük tartozik – fizetőeszközei is megérzik, és gyengüléssel reagálhatnak a negatív hírekre.

A szélsőséges iszlamista erők elől menekül az irakiak egy része

AFP / Safin Hamed

Érdekes módon ugyanakkor, ha nem lennének a mostani események, akkor Pletser szerint a következő időszakban 80-100 dollár között alakulhatna a kőolaj hordónkénti ára, mivel a kereslet nem növekszik dinamikusan, illetve alternatív exportálók is megjelentek a piacon.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson. A közösségi oldalon plusz tartalmakat is talál!