Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza hétfői helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy jóllehet az orosz földgázexport leállítása erősíti az ukrán gazdaságot egyre mélyebb recesszióba húzó tényezőket, Ukrajna azonban az elmúlt hónapokban jelentős gáztartalékokat halmozott fel, amelyek - főleg a fogyasztás nyári szezonális visszaesésével - valószínűleg az év végig kitartanának. Ugyanebből az okból Nyugat-Európa is kevésbé sebezhető az orosz-ukrán gázvitából eredő esetleges fennakadásoktól. Mindebből Shearing szerint az következik, hogy az újabb "gázháborúból" Oroszország maga kerülne a legnagyobb vesztesként, és több a veszítenivalója, mint ahogy azt sokan gondolnák.

A Capital Economics már az ukrajnai válsággal kapcsolatos korábbi elemzéseiben is hangot adott ennek a véleményének. A ház kimutatta, hogy az orosz gazdaság nettó külföldi befektetői pozíciója - hozzávetőleg 150 milliárd dollár erejéig - pozitív, a folyómérleg-egyenleg többletben van, az államháztartási mérleg csaknem kiegyensúlyozott, a közadósság-ráta pedig nemzetközi mércével mérve csekély.

Mindez azonban éppen a nyersolaj- és a földgázexportra épül. A két energiahordozó exportja adja a teljes orosz kivitel csaknem kétharmadát és az államháztartási bevételek felét. Ráadásul - a Kínával kötött hosszú távú exportszerződés ellenére is - Oroszország fő földgázexport-piaca továbbra is Európa. A ház saját becslése szerint az Európába irányuló orosz nyersolaj- és földgázexport éves értéke 230 milliárd dollár körüli. Ez az orosz hazai össztermék (GDP) 10 százalékával egyenlő - hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.

A cég egy másik hétfői elemzésében mindazonáltal kitér a szélsőséges iszlamista erők iraki előrenyomulásának lehetséges piaci hatásaira, megállapítva: az ukrán és az iraki geopolitikai kockázat együtt már teremthet olyan piaci sokkot, amely az árfolyam-volatilitás kiújulását okozhatja. A Capital Economics olajpiaci szakelemzői hangsúlyozzák, hogy a nyersolajárakra gyakorolt hatás egyelőre csekély: a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolajfajta hordójának árfolyama jelenleg 113 dollár körül mozog, vagyis nem sokkal haladja meg az "arab tavasz" 2011-es fordulatai óta mért 110 dolláros átlagot. Ez nem is meglepő, hiszen az iraki harcok az északi országrészben dúlnak, az iraki olajipari létesítmények pedig délen, valamint a kurd térségekben koncentrálódnak.

Ha pedig Irán segít az iraki válság megoldásában, a nyugati szankciók várható további enyhülésével felfutó iráni olajexport még túl is tehet az iraki harcokból eredő esetleges kínálati kieséseken, emellett a bőséges amerikai stratégiai készletek megnyitása is pótolhatja a hiányt. Ettől függetlenül is azonban - tekintettel a régió bizonytalanságaira - "ostobaság" lenne kizárni az iraki válság további eszkalációját - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői. Felidézték, hogy a globális nyersolajárak 2011-ben és 2012-ben is 120 dollár fölötti szintekre ugrottak hasonló regionális válságok miatt, és a világgazdasági kilábalás folyamata mindkét alkalommal megtorpant.

A orosz földgázszállítások hétfői leállítása nem tett jót az ukrán szuverén hitelképesség piaci megítélésének.

A McGraw Hill-S&P Capital IQ globális pénzügyi szolgáltató konglomerátumhoz tartozó CMA piaci adatszolgáltató csoport kimutatása szerint az ukrán szuverén törlesztéskockázatra köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama a hétfői londoni kereskedésben - hatalmas, 94 pontos napi emelkedéssel - 914 bázispont környékén mozgott.

A hétfőre kialakult ukrán CDS-díjszabás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollár névértékű ötéves ukrán államkötvényre most 910 ezer eurót meghaladó középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 94 ezer dollárral drágábban, mint a múlt heti zárásban.

A magyar CDS-kontraktusok árazása 160 bázispont környékén mozog jelenleg Londonban.