szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Gazdasági értelemben alig van tétje annak, hogy az MVM-ben lévő nem állami részvényesek a cégben maradnak-e vagy sem. Vannak összesen tizenhárman, és a részvényhányaduk összes nem éri el a 15 századszázalékot. Viszont kérdezhetnek, és olyan céges iratokat kérhetnek, amit a jelek szerint a továbbaikban az állami cég (illetve rajta keresztül a kormány) megtartana inkább magának.

A fejlesztési miniszter a lemondáson nem, azon viszont gondolkodik, hogy a parlament ősszel olyan törvénymódosítást fogadhasson el, aminek hatására az MVM Zrt. csak az államé legyen. Mint azt korábban megírtuk, a Napi Gazdaság hétfői számában Seszták Miklóssal közölt interjúból az olvasók nagy többsége meglepetten értesülhetett arról, hogy az utóbbi években alaposan kistafirungolt MVM Magyar Villamos Művek Zrt. nem teljesen állami tulajdon.

A tudatlanság némiképp érthetővé válik, ha gyorsan hozzátesszük: az állami tulajdonrészen kívül összesen 0,13 százaléknyi részvény van "nem állami" kézben, amely ráadásul tovább aprózódik. A VS.hu nem bírta megállni, hogy gyorsan össze ne gyűjtse, kiktől kell Seszták Miklós szerint megvédeni az államnak házon belül az energiaérdekek felkent bajnokát.

Seszták Miklós szerint fontos, hogy csak állami tualjdon legyen az MVM-ben
MTI / Mohai Balázs

Ha bárki valami nagy dologra számít, felejtse el, mert a kisrészvényesek közt a portál olyat is talált, aki már el is feleljtette, hogy valaha MVM-részvényt vásárolt volna. A nagy dirrel-durral beharangozott MVM állami kivásárlása összesen 7 magánszemélyt, 3 önkormányzatot és 3 gazdasági társaságot érint. Utóbbiak közé tartozik a Pannon-Váltó Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelő Nyrt. (korábban Leisztinger Tamáshoz kötötték a céget), a döntően a villamosipari dolgozókat kiszolgáló Pannónia Nyugdíjpénztár és a volt vezérigazgató, Mártha Imre érdekeltségébe tartozó Szent György Lovasclub.

Az MVM-en "nyerészkedő" önkormányzatok közt a budavári, az óbudai és a tatabányai szerepel, melyek valójában úgy kerültek be a tulajdonosi körbe a '90-es évek közepén, hogy az állam a belterületi ingatlanok megváltásakor saját cégeinek részvényeivel kárpótolta az önkormányzatokat. De a portál sorra vette a magánszemélyeket is, akik közt talált olyat, akinél tényleg csak véletlenül maradt MVM-részvény. De ott van a napi.hu jelenlegi főszerkesztője, Korányi G. Tamás, és az RWE képviselője, Jászay Tamás is.

A kivásárlásuk, vagy jogszabályi úton történő "kitoloncolásuk" az MVM-ből azért válhatott szükségessé, mert a zrt. tulajdonosai részvényesként a közgyűléseken kérdéseket tehetnek fel, valamint hozzájutnak olyan dokumentumokhoz, amelyek a nyilvánosság és pláne a konkurencia számára nem hozzáférhetők. A tavaly a földgáz ületág tetejére ültetett MVM azonban számos kínos kérdést vet fel, ugyanúgy, ahogyan az új nukleáris erőmű építésének terveire is borítékolható, hogy nagyon sokan, "kívülről" is kíváncsiak. Feltehetően e kockázat minimalizálása áll az "idegenek" kitolásának szándéka mögött.

Az Energia Gorilla Blog csak óvatosan utal arra, hogy az MVM korábban a magánszemély tulajdonosaira hivatkozva tagadta a bíróság előtt, hogy pusztán állami cég lenne, s mint ilyen, adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségei vannak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!