Oroszország tavaly 25 milliárd dollár értékben importált a tilalmi listára felvett élelmiszerekből, és ebből 9,5 milliárd dollárnyit vásárolt az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól, Norvégiától, Kanadától valamint Ausztráliától. Ezt alapul véve a Capital Economics két közgazdásza úgy számol, hogy a tilalmi intézkedéstől érintett importmennyiség a teljes orosz inflációs kosár 2 százalékát teszi ki.

Az orosz kormány arra számít, hogy a helyi termelők kitöltik majd az ellátási űrt, de a korábbi importtilalmi intézkedések tapasztalata alapján ez "nem szokott megtörténni", ehelyett rendszerint az árak emelkednek az ellátási feszültség hatására – vélik az elemzők.

A litván tejtermékek importjára elrendelt tavalyi orosz tilalom után Oroszországban 20 százalékkal emelkedett a tej kiskereskedelmi ára. A mostani orosz embargó azonban sokkal több országra terjed ki, és ésszerű az a feltételezés, hogy a tilalomtól érintett élelmiszerféleségek kiskereskedelmi ára 25 százalékkal emelkedik majd. Ilyen mértékű áremelkedés 0,5 százalékponttal emelné az éves oroszországi inflációt. Ha az embargólistán szereplő termékek árai megkétszereződnek, az már 2 százalékpontot adna hozzá az inflációs ütemhez a Capital Economics szakértőinek számításai szerint.

A cég elemzői úgy látják: az importtilalom növeli az újabb idei orosz jegybanki kamatemelések esélyét is.

Az európai uniós gazdaságokra gyakorolt hatás ugyanakkor valószínűleg csekély lesz. Az EU-országok évente nagyjából 7 milliárd dollár értékben exportálnak olyan élelmiszerféleségeket Oroszországba, amelyeket az orosz kormány importtilalommal sújtott. Ez az EU összesített hazai össztermékének nem egészen 0,05 százaléka, és az EU teljes exportjának 0,1 százaléka – áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.

Az EU-gazdaságok közül a legnagyobb mértékben Litvánia szenvedheti meg az orosz importembargót, a tilalmi listán szereplő termékek Oroszországba irányuló litván exportjának éves értéke a litván GDP 2,5 százalékával egyenlő ugyanis.

Lehet azonban, hogy az orosz embargó nem okoz olyan súlyos kárt a litván gazdaságnak, amilyenre a számokból következtetni lehetne. A litván exportőrök más piacokon is értékesíthetik ugyanis termékeiket, emellett az Oroszországba irányuló litván export jelentős része tranzitárunak tűnik. Litvánia nagy mennyiségben importálja ugyanis ugyanazokat az élelmiszerféleségeket, amelyeket az orosz piacra exportál.