szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Pénzügykutató szerint azért, mert az idei gyorsulását támogató átmenti hatások megfogyatkoznak.

Gazdaságtörténeti pillanat következett be ma délelőtt: a kormány és a vele rendszerint rendkívül kritikus Pénzügykutató Zrt. egyaránt 3,1 százalékos növekedést prognosztizált az idei évre. Az év elején még egyik fél sem volt ennyire bizakodó, a kormányzati és kutatói előrejelzések valahol az egy-két százalékos sávban szóródtak. Valamit a legtöbben benéztek, és ez alól a HVG sem kivétel.

A megfejtést Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa foglalta össze: hatmilliárd euró uniós pénz érkezett Magyarországra, erre még soha nem volt példa. Továbbá, senki nem gondolt arra, hogy a rezsicsökkenés megszünteti az inflációt, sőt még az élelmiszerek piacán is árcsökkenés következik be, így nő a lakossági kereslet. A fogyasztói árak az idén legfeljebb képletes mértékben, 0,1 százalékkal nőnek, ám a rezsihatás statisztikai kimúlásával jövőre élénkül az infláció, az év végére három százalékra gyorsulhat. 

Fazekas István

Ekkor már aktuálissá válhat a jegybanki kamatemelés is. A Pénzügykutató 2015 végére 2,8 százalékos alapkamatot kalkulál, bár a Várhegyi Éva-Neményi Judit páros eltűnődött azon, vajon azt teszi-e a Magyar Nemzeti Bank, amit az ésszerűség diktál. Várhegyi Éva szerint a mostani, „profitorientált” monetáris politikából felsejlik, hogy saját nyereségessége védelmében a jegybank tartózkodó marad. Saját okfejtése alapján a jegybank a forint gyengülésén nyert százmilliárdokat, ami arra költhet, amire akar, és új kódexe szerint nem kockáztat veszteséget, nehogy költségvetési támogatásra szoruljon. Ebből viszont az következik, hogy az alapkamatot nem a középtávú inflációs célhoz illeszti – fejtegette Neményi Judit –, hanem leszorítja a kamatszintet. Ez pedig a forint további gyengülésével járhat. A Pénzügykutató az idei év végén 315 forintos, jövőre 316 forintos euró-árfolyamot vár.

„Erőltetett” növekedés az idei, szögezte le Várhegyi Éva, és még a jövő évi s az lesz, a GDP nagyobb mértékben bővül, mint ami a tőkét, a munkaerőt és a hatékonyságot jellemző adatok alapján kalkulált potenciális növekedésből következne. Ezzel együtt némi lassulás várható, azaz 2,3 százalékos plusz. Az idei hatások egy része kifullad: kevesebb uniós pénz érkezik, emiatt (is) csökken a beruházások növekedési üteme, a rezsitrükköt nem lehet még egyszer eljátszani, kifut a meglepetés-dezinfláció, és feltehetőleg nem lesz annyi közmunkás sem, mint a választást megelőző hónapokban. Ha ez bekövetkezik, a munkanélküliség nyolc százalékra áll vissza. De vannak egyéb kockázati tényezők is, legfőképpen az, mi történik a devizahitelesekkel, és hogyan reagálnak a bankok, hogy újabb ezer milliárdot buknak el. Vagyis nagyjából annyit, amennyi tőkepótlást az anyabankok már eddig is vállaltak.  Hitelezésüket aligha fogják bővíteni – összegezték rezignáltan.

A Pénzügykutató szerint az év végén nagyobb lesz az államadósság, mint egy éve volt, 79,3 százalék helyett 79,7 százalék, bár Neményi Judit nem zárja ki, hogy a kormány az év végén megint trükközni fog, mint 2013 utolsó napjaiban, amikor a 304 forint körüli árfolyam egy pillanatra 297 forintra változott. Ezen az árfolyamon pedig már ki lehetett mutatni hajszálnyi adósságcsökkenést tavaly. De az is lehet, hogy nem lesz szükség efféle trükkökre, mert a KSH tegnap – az Eurostat instrukcióit követve – visszamenőlegesen korrigálta a GDP-adatokat. Eszerint a 2012-es 79,8 százalékos, a 2013-as 79,3 százalékos GDP-arányos államadósság 78,5, illetve 77,3 százalékra csökkent. Csupán azért, mert a GDP bő 700 milliárd forinttal meghízott a statisztikai korrekció miatt.        

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!