Titkolják, mennyi pénzt menekíthettek ki szemfülesek a Széchenyi Bankból

Hiába kérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), nem árulta el, hogy összesen mennyi pénzt és hány ügyfélnek fizettek ki a Széchenyi Bank engedélyének visszavonását megelőző két napon. Azért kérdeztük meg erről a jegybankot, mert ő maga nyitott egy kiskaput két nappal a bank bezárása előtt, csütörtökön délelőtt az ügyfeleknek: az MNB 5 millióról 30,682 millió forintra emelte a kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális mértékét. Azonban csak rövid ideig élhettek a lehetőséggel, pénteken délután ugyanis az MNB visszavonta a bank engedélyét.

A jegybank eljárása azért különös, mert egyes, jólértesült, nagyon szerencsésnek tekinthető ügyfelek a kiskapunak köszönhetően még az utolsó pillanatban kimenekíthették a pénzüket a bankból. Azok viszont lecsúsztak erről a lehetőségről, akik a szűk két napon nem követték a híreket, vagy esetleg későn értesültek, és vidékről már nem értek fel időben. A bank ügyfelei közül volt, aki azt állította a hvg.hu-nak, valójában csak csütörtökön volt esély a betét kimenekítésére, pénteken ugyanis már csak olyan megbízásokat vettek fel, amelyek várható teljesítése hétfő volt.

A jegybank válaszából úgy tűnik, nem is fogjuk megtudni, mekkora összegek mentek ki a bankból ezen a két napon. Kérdéseinkre ugyanis azt írták, a kifizetett betétek nyomán megmaradó vagyonról a végelszámoló Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. fog számot adni a végelszámolási vagyonmérlegek kialakítása során.

Ki járhatott jól?

Például azoknak jöhetett jól a korlát felemelése, akiknek több pénzük volt a bankban az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által garantált 100 ezer eurónál (nagyjából 30,7 millió forint): a bezárás előtt így - valószínűleg naponta - kivehettek 30 milliót és további 30 milliót az OBA kifizet nekik.

Túry Gergely

Azok is kimenekíthették a pénzük egy részét, akiket egyáltalán nem véd az OBA. Ilyenek például az önkormányzatok, amelyek közül több is tartott betétet a banknál a tavalyi beszámoló szerint, de nem tudjuk, azóta kivették-e a betétet idén valamikor, még a betétkorlátozás életbe léptetése előtt.

Az MNB a korlát felemelésekor azt megtiltotta, hogy a tulajdonosok pénzt vegyenek fel, a  vezetőinek viszont nem. A bank vezetői nem esnek OBA-védelem alá, így ha volt pénzük bent, akkor az utolsó két napon még ők is hozzájuthattak.

Az OBA-védelem azokra a betétekre sem vonatkozik, amelyekre az ügyfél jóval magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kapott más, azonos nagyságú betétekhez képest. Ilyenek lehettek a Széchenyi Banknál, ugyanis kis bankként jellemzően több százalékponttal magasabb kamatot kínált a piaci átlagnál.

Zavaros a jegybank indoklása

Arra nehéz világos választ adni, hogy a jegybank pontosan mivel is indokolta a kiskapu megnyitását.

Az ügyfelenként kifizethető betétek és más források összegét még november 4-én korlátozta 5 millió forintra, amikor felügyeleti biztosokat rendelt ki a Széchenyi Bankhoz. A korlát felemelését 30 millióra múlt csütörtökön azzal indokolta, hogy túlságosan hosszú ideje volt érvényben és a további fenntartása aránytalanul korlátozta volna a betétesek betétjeikhez való hozzáférési jogosultságát. Arra nincs magyarázat, hogy az egy hónap miért volt hosszú, főleg ha azt vesszük, hogy az új 30 milliós korlátozásról viszont már azt írta a jegybank, hogy legfeljebb 90 napig marad érvényben.

A korlátozás enyhítésekor a jegybank hivatkozott az Európai Unió betétbiztosítási irányelvére is. Ez az az uniós szabály, ami alapján Magyarországon 100 ezer euróig kifizetik a befagyott betéteket miután bezárnak egy pénzintézetet. Az irányelv azonban semmilyen időkorlátot nem szab arra, hogy meddig korlátozhatja a betétek kifizetését a jegybank egy vizsgálat alatt álló banknál.