Miért bízzák az MKB-t Matolcsyékra?
Kiadások elbújtatására is jó, ha nem a kormány költi a pénzt az MKB-ra, hanem a kevésbé ellenőrizhető jegybank. De ha cél, hogy a magyar tulajdon aránya a bankrendszerben ne essen a mostani bevásárlásokkal 50 százalék fölé vitt szint alá, akkor azt csak úgy lehet megtenni, ha valamilyen módon a magyar vásárlókat hozzák helyzetbe. Akik pedig akár a kormányhoz közel álló üzletember közül is kikerülhetnek.
A kormány felkérésére a jegybank a nemrég állami tulajdonba került MKB Bank mögé áll, garantálja a betéteket és a bank minden hitelét, kötvényét – jelentette be Orbán Viktor kormányfő és a jegybankelnök csütörtök reggel rendkívüli sajtótájékoztatón a Parlamentben. A váratlan bejelentés után a jegybank közleményéből kiderült, hogy az állam átadja a tulajdonosi jogok gyakorlását a jegybanknak, a jegybank maximum egy évig próbálja rendbe tenni az MKB-t, a rendbetétellel azonban egy külsős csapatot bíz meg, a rosszul működő részektől megszabadítanák a kereskedelmi bankot.
De miért lesz az állam helyett a jegybank az MKB Bank gazdája? Megpróbáltuk a lehetséges okokat, kérdőjeleket feltérképezni, ezért több banki szakértővel is beszélgettünk.
Miért a jegybank?
Az egyik magyarázat a titkolózás. A jegybank tavaly és idén több százmilliárd forint nyereséget ért el a devizahitelek forintosítása miatt (a nála levő eurót mostani árfolyamon adja el a kereskedelmi bankoknak, de jóval olcsóbban szerezte), ezt az óriási összeget használhatja fel az MNB. A kormány most lényegében felismerte, hogy az ingatlanvásárlás és oktatási célok mellett lehet más, eredetileg az állam feladatának számító ügyeket is lényegében elvégeztetni az MNB-vel. Ha a kormány költené el a pénzt, akkor az kiadásként és így hiánynövelő tételként jelenne meg a költségvetésben, míg a jegybanki pénzköltést ilyen értelemben lehet büntetlenül csinálni egy ideig. (A most szerzett óriási nyereségből jó pár évig futja nagyszabású projektekre a jegybanknak, és amíg tart a tartalékba helyezett nyereség, addig az így elköltött forintok nem számítanak költségvetési kiadásnak.) Amit az MKB Bankra a jegybank költ a kormány helyett (mert a jegybanki közlemény is elismeri, hogy nincs túl jó bőrben az MKB), azt a forintosítás miatti nyereség fedezi.
A másik magyarázat részben összefügg az elsővel. A kormányzati pénzköltést könnyebb ellenőrizni, mint a jegybankit, mert az MNB-nek most – jó ideje – nincs felügyelőbizottsága, az a testület, amely valamennyire rálátna a jegybanki kiadásokra.
Azt is előhozták beszélgetőtársaink, hogy hatalmi harc keveredhet sértődöttséggel, ezért kapja meg most a jegybank az MKB-t és az átalakításával járó nemes feladatot. A kereskedelmi bank menedzsmentje most majd Matolcsynak kell hogy beszámoljon, nem pedig Lázár Jánosnak (akinek a portfóliójába tartoznak a banki dolgok a kormányzaton belül). De ezt Lázár nem biztos, hogy bánja, mert a piacon tartja magát az az értelmezése a történteknek, hogy a jegybanki körök erőltették az MKB állam általi, idén év közepi megvásárlását, de a Miniszterelnökség lett a tulajdonosi jogok gyakorlója. Időközben aztán a Miniszterelnökségen belátták, ahogyan azt egyébként Lázár mai interjújában pedzegette is, hogy a vártnál rosszabb állapotban van az MKB, ezért aztán ha a jegybank voltaképpen rátukmálta az államra az MKB-t, nosza, tegye rendbe.
Találkoztunk olyan véleménnyel is, mely szerint bár a szabályozás értelmében a felügyeleti szerepet is betöltő jegybank átveheti pénzintézetek irányítását, ha azok nem felelnek meg a lefektetett feltételeknek (például tőkehelyzet), ám az érdekes, hogy pont egy ilyen nagy pénzintézet esetében áll oda az MNB a bank mögé, ez akár még a piaci versenyre is hatással lehet. Ha ugyanis tovább spekulálunk, akkor felvetődhet annak a kérdése, hogy a rossz bankot is tulajdonló jegybank milyen áron fog majd vásárolni eszközöket az MKB-tól. Az szintén a piaci verseny tisztaságáért aggódók félelme, hogy az MKB olcsóbban juthat forrásokhoz, hitelekhez a jegybanktól, mint más kereskedelmi bankok, így juttathatja előnyhöz a jegybank az állami bankot.
| Villognak a kérdőjelek a Nomuránál |
A csütörtök reggeli bejelentést a magyar ügyekben igen aktív Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője sem hagyta szó nélkül. Montalto kommentárjában azt írta, hogy most volt az első alkalom, hogy az MNB-nek a bankrendszer jövőjével foglalkozó munkájáról bővebb információt lehetett kapni. Bár a teljes munkát egyelőre nem lehet látni, a Nomura elemzője szerint már korábban is úgy vélték, hogy a magyar jegybank egy többségében hazai tulajdonú banki eszközállományon dolgozik azért, hogy így adjanak ki minél több hitelt a gazdasági növekedés megtámogatására. Az MNB által létrehozott rossz bank is egy lépcső ebben a folyamatban, illetve például az MKB és a Budapest Bank állami tulajdonba vonása. A Nomura elemzője szerint a csütörtök reggeli bejelentés még közvetlenebb, még szokatlanabb, mint az eddigiek, mivel egy nem jogász számára állami támogatásnak minősülhet az, amit a jegybank ígért az MKB-nak, ez pedig egy igencsak “szürke” terület az EU-ban. A jegybank által nyújtani kívánt garanciákat emellett konfliktusban lehetnek más uniós jogszabályokkal, amelyek a hatalmi ágak (jegybank és kormány között) szétválasztását kimondják. A Nomura jelentésében azt írja, hogy értelmezésük szerint csak akkor lehet intervenciót alkalmazni (egy banknál), ha makro pénzügyi-stabilitási kockázatok vannak – ebben az esetben ők azonban ilyet nem látnak. Montalto a kormány Erstével és Raiffeisennel folyó tárgyalásairól emellett azt írja, hogy a Raiffeisen már 18 hónapja próbálja elhagynia a magyar piacot, és nem az a kérdés, hogy továbbra is el akar-e menni, hanem az, hogy meglesz-e a megvásárlásához szükséges helyi kapacitás. |
Az a kijelentés ugyanakkor, mely szerint a jegybank védőhálót ad az MKB-nak – a jegybanki mérleggel állnak az MKB mögé, a jegybank pedig teljes likviditást biztosít az MKB-nak, minden, az MKB Bankban levő betét, a bank minden felvett hitele, kötvénye mögé garanciát adnak–, felveti annak a kérdését, hogy ez most vajon azt jelenti-e, hogy az MNB így (egy ideig, amíg a tulajdonosi jogokat gyakorolják) kereskedelmi banki tevékenységet folytat-e majd valamilyen szinten, vagy ez csak egy technikai kijelentés volt.
Hogyan tudnák összevonni a Budapest Bankkal?
További nagy kérdőjel még, hogyan is vonnák össze az MKB Bankot a Budapest Bankkal (ez is felvetődött a BB megvásárlásának bejelentése után), ugyanis két igen különböző portfóliójú pénzintézetről van szó. A BB kimaradt a sok hazai pénzintézet számára komoly problémákat hozó projekthitelezésből, míg az MKB Bank ebben rendesen benne van. A BB az általunk megkérdezett banki szakértők szerint sokkal jobb állapotban van, mint az MKB, így nagyon érdekes lesz, hogyan is vonnák össze a két bankot.
Ami már csak azért is nem lehet egyszerű, mivel két pénzintézet egyesítése nem olyan, hogy "összeillesztünk két legót", ahogy egy szakértő nekünk említette. A jegybankban lehetnek olyan szakértők, akik erre képesek, ám ott jellemzően felügyeleti emberek, makroelemzők dolgoznak, a kereskedelmi banki szerep más tapasztalatot igényel. A BB menedzsmentje akár még le is tudna vezényelni egy ilyen összeolvadást, ám nagy kérdés, hogy egy amerikai multinacionális környezetben szocializálódott vezetést eléggé megbízhatónak tartana-e a kormány, illetve a jegybank.
Jó áron vett bankot az állam?
A mostani bejelentés azt a kérdést is felvetheti, hogy jó áron vásárolt-e pénzintézetet a magyar állam. A vételár 55 millió euró, körülbelül 17 milliárd forint volt, illetve a korábbi bajor tulajdonos vállalta, hogy 270 millió eurós tőkerendezést hajt végre a bankban. A Napi.hu friss összesítése szerint ez és a magas tőketartalék elegendő arra – közölték a vásárlás után –, hogy az elkövetkező átmeneti időszak esetleges veszteségeit fedezze. Október végén pedig ismét azt közölte az MKB, hogy stabil a tőkehelyzete, a tőkeemelés megfelelő tartalékot nyújt a devizahitelesper-vesztésekből eredő elszámolási terhek fedezésére (a jegybank most is azt közölte, hogy az MKB-csoport tőke- és likviditási helyzete kielégítő, ugyanakkor a bankcsoport jelentős veszteséget termel). Emellett az MKB-t a vásárlás előtt az MNB világította át, szeptemberben pedig azt mondták, hogy az új tulajdonos részéről tőkeemelés nem szükséges, az MKB átalakítása nem terheli az államot és az adófizetőket.
A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy ha stabil a bank tőkehelyzete, az MKB átalakítása nem terheli az államot és adófizetőket, akkor miért van szükség a mostani lépésre, illetve Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter miért nyilatkozta a Figyelőben azt, hogy az MKB egy rosszul vezetett, szétlopott bank volt, most az a feladat, hogy talpra állítsák. Azt pedig szerinte még nem lehet megmondani, hogy a konszolidáció többe kerül-e, mint amennyit az anyabank beletett tőkepótlásként az eladáskor.
Ugyanakkor hozzá kell tenni azt, hogy a bank megvásárlásakor az állam még nem biztos, hogy számolt az év végén elfogadott devizahiteles törvények, illetve a fair bankok szóló törvény bankokra gyakorolt teljes hatásával, így az MKB-nál is lehetnek még szürkébb foltok (bár most a jegybank közleményében azt mondta, hogy nem élnek a hitelezői feltőkésítés lehetőségével, helyette portfóliótisztítást hajtanak végre).
Hogyan adnák el, és kinek?
Erre is többfajta variációt hallottunk, ami szóba jöhet.
az MKB–BB-összeolvadás után egy magyar befektetői csoportnak értékesítik a bankot, így magyar tulajdonban maradhat a bank, mivel ez a cél (kérdés, hogy kinek lesz pénze megvenni, a Nomura is a belföldi kapacitást pedzegette, hogy lehet, nincs elég magyar tőke bankot venni),
vagy az egyesített bank egészét a tőzsdén értékesítik,
vagy az állam meghagy magának egy meghatározó tulajdonrészt (legyen mondjuk 25 százalék), a többit pedig kisbefektetőknek adja el a tőzsdén, így az állam vezető szerepe megmaradhat,
a külföldi stratégiai befektetőnek történő értékesítést ugyanakkor szinte biztos, hogy ki lehet zárni, mivel a kormánynak épp az a deklarált célja, hogy 50-70 százalék között legyen a magyar tulajdon aránya a bankrendszerben.
De egyáltalán, miért kell az államnak ennyi bank?
Ezzel kapcsolatban teljes a találgatás, leginkább az ideológiát említették az általunk megkérdezettek. A lehető legtöbb gazdasági területet szeretné a kormány kontrollálni, a bankszektor ezek közül az egyik, így a minél nagyobb, minél szélesebb kört érintő átalakításban érdekeltek. Annyi bankot vesznek, amennyit csak tudnak.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
