Magyarországnak arányait tekintve lényegesen többet kell fordítania árvízvédelemre, mint a kedvezőbb vízrajzi adottságokkal rendelkező uniós országoknak, ezért indokolt, hogy a védekezéshez is több támogatás érkezzen az európai közösségtől - jelentette ki Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese szerdán Szombathelyen, egy vízügyi szakmai tanácskozáson. Szavai szerint mivel Magyarország medencében fekszik, árvizek idején úgy viselkedik, mint egy tározó; a levonuló vizek lassulnak és tartósan veszélyeztetik a településeket.

Magyarországon az ország méreteihez képest nagyobb az árvízvédelmi töltések hossza, mint a többi uniós tagállamban, ezért több pénzt kell a költségvetésből árvízvédelemre fordítani, ami versenyhátrányt jelent, tehát jogos, hogy "versenyképességünk megőrzése érdekében az árvízvédelemhez többlettámogatást kapjunk" - mondta a szakember.

Kitért arra is: nem elég újabb árvízvédelmi tározókat építeni, - ezek a szakemberek szerint inkább a szélsőséges, nagy árvizek esetén jelent segítséget -, a hosszabb távon is megoldást jelentő úgynevezett nagyvízi mederkezelésre is szükség van, amelynek nehézsége, hogy a folyómedrek árvízelvezető képességét összhangba kell hozni a természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a területhasználók sokszor eltérő érdekeivel.

A vízügyi szakemberek szakmai tanácskozásán Reich Gyula, a Vízügyi Tudományos Tanács titkára előadásában arra figyelmeztetett: egyre kevesebb a jól képzett vízügyi mérnök, a szakma képviselőinek 60 százaléka 55 évesnél idősebb; az állami vízügyi szolgálat szakemberhiánnyal küzd, a szervezet költségvetési forrásai csökkenése miatt pedig az álláshely is kevesebb.

Megfogalmazása szerint a műszaki irányítói létszám már olyan szint alá csökkent, hogy a Dunán és a Tiszán egyszerre érkező rendkívüli árvíz esetén az előírt létszámot csak nagyon nehezen tudják betartani.