szerző:
Keller-Alánt Ákos

A pénzeit korábban a Quaestornál tartó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. hálózata kulcsszerepet játszik a keleti nyitás felpörgetésében. A többnyire egzotikus országokba telepített kereskedőházak működése azonban alig átlátható, amikor megpróbáltuk kideríteni, kik működtetik a hálózatot, és miért pont ők, az esetek többségében homályos zónába futottunk. Bár az állam jutalékot kap az üzletekből, titok, hogy ki az, aki szintén hasznot húz például egy zambiai vagy laoszi üzletből.

A keleti – és újabban már déli – gazdasági nyitás egyik legfontosabb pillére a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH), amelyet 2012 végén alapítottak, és fő célja, hogy segítse a hazai kis- és közepes vállalatok külföldi piacra jutását. A cég – amely erősen érintett a Quaestor körüli botrányban – a honlapján cikkünk megjelenésekor már 25 kereskedőházat tartott nyilván, az új külgazdasági doktrína jegyében ezek többsége természetesen Ázsiában és Afrikában található. Szijjártó Péter külgazdasági miniszter januárban egy írásbeli kérdésre adott válaszban ugyan azt írta, hogy Chile és az atomprogramja miatt szankciók sújtotta Irán is rajta van a listán, a honlapon azonban ennek nincs nyoma.

Szijjártó Péter üzleti fórumon
©

Az MNKH alapításakor a 9,2 milliárd forintos kezdőtőke 99 százalékát a magyar állam állta, de úgy, hogy a cég 6,25 százalékos kisebbségi tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lett. A cég nem szerepel a központi költségvetésben, csak a tulajdonában álló Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Kft., ám azt még nem lehet tudni, ez utóbbi mennyi pénzt kap például idén. Az MNKH-val kapcsolatban gazdasági téren csak az a biztos, hogy pár éven belül önfenntartóvá kellene válnia.

A vegyesvállalatok kudarcba fulladtak, az állam kivonult belőlük

Annak ellenére, hogy a kereskedőházak kulcsszerepet játszanak a keleti nyitásban, csak nagyon keveset lehet tudni arról, kik működtetik az egyes külföldi egységeket. A megnyitókon általában a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselője is aktív szerepet vállal, a hvg.hu-val azonban a tárca azt közölte, hogy a kereskedőházakat magáncégek működtetik. Az MNKH szerződéses kapcsolatban áll velük, az egyes megállapodások azonban üzleti titoknak minősülnek, vagyis nem publikusak. Még az sem derülhet ki, hogy mi alapján dől el, kivel szerződik az állami szervezet.

Mindenesetre az első kereskedőházakat az MNKH még vegyesvállalatként alapította a kiválasztott partnereivel, ám ezt a felállást később „stratégiai okokból” megváltoztatták. Úgy tudjuk, ezek a kezdeti konstrukciók egyszerűen működésképtelennek bizonyultak, ezért az MNKH kiszállt a cégekből, és inkább külső partnerekre bízta a feladatot.

Az MNKH havonta 5-15 ezer euróval járul hozzá egy-egy iroda működéséhez, de ez csak nagyjából a költségek felét fedezi, a többit az irodák maguk teszik hozzá – közölte a Külügyminisztérium. A helyszíneket nézve a költségvetések alaposan eltérhetnek, hiszen míg például Szingapúrban önmagában csak az irodabérlésre elmehet ekkora összeg, Laoszban ugyanez nagyon sok pénz, ott az egy főre jutó nemzeti össztermék alig éri el a magyar szint 8 százalékát.

Almát vettek kétmilliárdért

Az MNKH a létrejött üzletek után jutalékot kap, amelynek a fele a külföldi kereskedőháznak jár. A jutalék mértékéről minden szerződésnél külön döntenek, Kerekes György, az MNKH vezérigazgatója korábban azt mondta, 8-9 százalékot számítanak fel a gyógyszeripari cégeknek, 1-2 százalékot az élelmiszer-ipari szerződéseknél, a 20 millió euró feletti nagyberuházásoknál pedig egy százalék alatt marad a jutalék.

Almát vásároltak
©

Ezen kívül saját szakállára is üzletel az MNKH, tavaly novemberben például 262,5 millió forintért 7,5 ezer tonna étkezési almát vásárolt, amelyet szétosztott az idősek és gyerekek között, 90 ezer tonna ipari almáért pedig 1,8 milliárd forintot fizetett, ebből sűrítményt készítettek, és török, szaúdi, brazil, illetve francia cégeknek próbálják meg eladni.

Homályba vesznek a tulajdonosok

Nagyon keveset lehet tudni arról, hogy a kereskedőházakat kik működtetik. A török és orosz kirendeltségeket éppen Tarsoly Csaba botrányba keveredett cége, a Quaestor vitte, az MNKH azonban rögtön felbontotta a szerződést, amikor a brókercég gyanús ügyei kiderültek. Ahogy az MNKH-tól megtudtuk, az új törökországi partnert már meg is találták, az oroszt még keresik. A cégnek továbbra is nagy tervei vannak Oroszországgal, a szankciók ellenére bővítésben gondolkodnak, Szijjártó Péter még februárban is arról beszélt, hogy négy új kereskedőházat nyitnak Oroszországban (a moszkvai mellett Jekatyerinburgban, Rosztovban, Szentpéterváron és Kazanyban).

Az orosz és a török mellett csak három kereskedőháznak létezik honlapja. A brazil weboldal nagyon alapszintű, de legalább tartalmazza két (egyébként magyar nevű) kontaktszemély elérhetőségét, és a Rio de Janeiro egyik leggazdagabb részén lévő iroda címét. A szingapúri és a szudáni kereskedőház honlapja sokkal fejlettebb, utóbbiról rögtön ki is derül, hogy az egykor Mátraholding néven ismert, felszámolásokkal és gazdasági tanácsadással foglalkozó társaság utódja tartja fenn. Rövid internetes kutakodással kideríthető, hogy a montenegrói és az örmény kereskedőházakat részben Magyarországról elszármazott üzletemberek irányítják, a mongolt pedig egy kint élő magyar. A vietnami képviseletet Lénárt István korábbi kereskedelmi attasé vezeti, míg a kazahsztánit az ottani tiszteletbeli konzul cége viszi. Arról viszont, hogy a többi kereskedőház mögött kik állnak, szinte semmit sem lehet tudni.

Nem hülyeség, ha nem jár együtt a nyugati zárással

Az egyik kereskedőházat működtető üzletember – aki az MNKH-s szerződése miatt csak név nélkül nyilatkozhatott – a hvg.hu-nak azt mondta, a magyar kkv-knál legtöbbször hiányzik az a szakmai tudás és a tőke, amely lehetővé tenné az aktív és folyamatos külpiaci jelenlétet. „Ez egy fontos feladat, és ebből a szempontból lényegtelen, hogy a külügyhöz vagy egy másik minisztériumhoz tartozik. Magyarország kicsi, exportorientált ország, amink van, azt el kell adni külföldre. Nem hülyeség a keleti nyitás, ha ez gazdasági nyitást jelent, és nem jár együtt nyugati zárással” – tette hozzá. Amikor arra kérdeztünk rá, hogy szerinte miért pont vele kötött megállapodást a Nemzeti Kereskedőház, azt felelte, hogy már évekkel korábban elkezdett üzletelni az adott országban, így szerinte egyértelmű volt, hogy őt választják. „Azzal nem vagyok vádolható, hogy fideszes lennék, ha erre kíváncsi” – tette hozzá.

A kereskedőházak feladata a rendszerváltás után megszűnt import-export cégek által hagyott űr kitöltése. A nagykövetek és a kereskedelmi attasék ugyanis szakdiplomaták, nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet, feladatuk az államközi kereskedelmi, jogi kapcsolatok kezelésére, esetleg egy-egy közös nagyberuházás előkészítésére korlátozódik. Az MNKH-val kötött megállapodások lehetetlenné teszik az intézményrendszer megkerülését. Ha egy cég már igénybe vette a kereskedőházak szolgáltatását, akkor csak rajta keresztül köthet szerződést a hálózat által lefedett országokban – tudtuk meg Szántó Georginától az MNKH kommunikációs vezetőjétől. Az MNKH az exportlehetőségek felkutatásán és a vállalatok felkészítésén kívül pályázatfigyeléssel és az EXIM Bankon keresztül akár finanszírozással is segíteni tudja a cégek külpiacra való eljutását.

Szijjártó Péter 2014 végén egy képviselői kérdésre válaszolva elmondta, hogy addig az MNKH-nál 410 ügylet volt folyamatban, összesen 50 millió dollár értékben. Az MNKH több mint 2300 magyar kkv-val szerződött már, a legjobban teljesítő kereskedőházak pedig eddig Azerbajdzsán, Macedónia, Vietnam, Egyiptom és Mongólia voltak. A kereskedőházak főleg mezőgazdasági, élelmiszer- és könnyűipari termékek és szolgáltatások piacra jutását segítik, de jó híre van gyógyászati eszközöknek is – sok afrikai kórházban például még ma is Medicor műszereket használnak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tanárok vallottak a hiányosságaikról

Tanárok vallottak a hiányosságaikról

Imamoglu győzött, Yildirim gratulált, Erdogan elvesztette Isztambult

Imamoglu győzött, Yildirim gratulált, Erdogan elvesztette Isztambult

Ma kezdődik a Czeglédy Csaba nélküli Czeglédy-ügy tárgyalása

Ma kezdődik a Czeglédy Csaba nélküli Czeglédy-ügy tárgyalása

A „vérfertőző femme fatale”, aki nem szabadult az ellenfelei propagandájától

A „vérfertőző femme fatale”, aki nem szabadult az ellenfelei propagandájától

Újraindult a nagy csendes-óceáni szemételtakarítás

Újraindult a nagy csendes-óceáni szemételtakarítás

Alex Soros: "Várom a napot, amikor Magyarország ismét demokratikus ország lesz"

Alex Soros: "Várom a napot, amikor Magyarország ismét demokratikus ország lesz"