Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az adózók bizalmatlanok, az adófelajánlásokkal kapcsolatos ismeretek hiányosak, a rendszer nem átlátható – ez derül ki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) 1200 fős reprezentatív felméréséből, amely az egyházi szervezeteknek felajánlható 1 százalékkal kapcsolatos lakossági attitűdöt vizsgálta.
Az EMIH 1200 fős, reprezentatív kutatása szerint a 18-59 év közötti korosztály 80 százaléka adott be legalább egy alkalommal adóbevallást az elmúlt öt év során, de közülük 34 százalék tudta úgy, hogy csak a civil szervezetek számára lehet felajánlani. Ők lényegében nem is tudtak az egyházaknak felajánlható „második” 1 százalékról.
EMIH
Az összkép nem ennyire rossz: az adózók 43 százaléka már legalább egy alkalommal rendelkezett (az elmúlt öt év során) az szja egyházaknak adható 1 százalékáról. Az adózók több mint fele (52%) azonban úgy gondolja, hogy a jelenlegi felajánlási rendszer nem teljesen, vagy egyáltalán nem átlátható.
A kutatásban a kifejezetten egyházi felajánlásokra irányuló kérdésekből kiderült, hogy a felajánlók 18 százalékát nem a személyes kötődés, hanem az adott egyház pozitív tevékenysége győzi meg, és 12 százalék volt azok aránya, akik gyakorlatilag véletlenszerűen döntenek arról, melyik egyházat támogatják. A legtöbben természetesen annak az egyháznak a javára döntenek, melynek tagjai. A vallásukat aktívan gyakorlók esetében például 93 százalék adja az egyházaknak felajánlható 1 százalékot a saját egyházának.
Azokra a kérdésekre, melyek azt tudakolták, hogy miért nem ajánlanak fel egyházaknak 1 százalékot az adózók, 48 százalékban az volt a válasz, hogy nincs olyan egyház, amellyel szimpatizálnának, 21 százalék viszont nem bízik abban, hogy a kiválasztott egyház valóban megkapja a felajánlását.
A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy melyek a leginkább zavaró folyamatok, tendenciák az egyházakkal kapcsolatban. A több adható választ figyelembe véve is feltűnő, hogy a válaszadók több mint fele (51%) szerint nem eléggé aktív az adott egyház közösségi és hitélete, 47 százalék a nem átlátható gazdálkodást és a korrupciós ügyeket, 45 százalék pedig a hitéleti vezetők egy részének felkészületlenségét emelte ki.
