A 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak 87 százaléka már eljutott a kedvezményezettekhez Magyarországon, ami 25 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi kifizetési arányhoz képest. 2014 végéig 21,7 milliárd eurót tudott felhasználni az ország (hogy érzékelhető legyen az összeg nagysága, ez nagyjából 6500 milliárd forint).

Hazánk ezzel az eredménnyel régiós összehasonlításban is az élmezőnyben van, csupán Litvániának sikerült nagyobb arányban forrásokat lehívnia az uniós alapokból – derül ki a KPMG évente megjelenő „EU Funds in Central and Eastern Europe” című jelentéséből.

A KPMG a közép-kelet-európai régió 11 országában (Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában) vizsgálja immár nyolc éve az uniós források lekötésének és lehívásának ütemét.

Csúcsra járatták a rendszert

Észtország szintén 87 százalékos kifizetési aránnyal rendelkezik, és Litvánia is csupán 1 százalékponttal előz meg bennünket. A 77 százalékos régiós átlagot így messze meghaladjuk. A KPMG szerint az eredmény jelentős részben a pályázati rendszer 2014-ben lezajlott átalakításának tudható be. Ennek köszönhetően a kifizetések üteme 2014 második felében ugrásszerűen megnőtt. A kifizetések gyorsulása leginkább a közlekedéshez, valamint a környezethez és energiához kapcsolódó pályázatokat érintette.

Hazánk a lekötött források szempontjából is a régió élmezőnyében található: 2014 végéig a támogatási ciklusban elérhető források 112 százalékára kötöttek szerződést, csakúgy, mint Szlovákiában. Csupán Bulgária büszkélkedhet magasabb, 115 százalékos szerződéskötési aránnyal. A szerződéskötésekkel az észtek és a csehek állnak a legrosszabbul 98, illetve 96 százalékos szerződéskötési aránnyal, míg a régiós átlag 105 százalék.

„Amellett, hogy az uniós forrásokkal foglalkozó intézményrendszernek még a 2007-2013-as ciklus feladataira is koncentrálnia kell, már teljes gőzzel zajlanak a 2014-2020-as programozási időszak kiírásaival kapcsolatos egyeztetések. Ez extrém terhelést jelent. Bár jelenleg több operatív program kapcsán is érvényben van kifizetésekre vonatkozó megszakító vagy felfüggesztő európai bizottsági határozat, a nemzetgazdasági miniszter és a Bizottság regionális politikai főigazgatója között közelmúltban lezajlott egyeztetésen a felek megerősítették, hogy jelenleg nem látnak olyan konkrét kockázatot, amely forrásvesztést eredményezhet. A pénzügyi korrekciókról való megállapodás és így a kifizetések újraindítása a következő 1-2 hónapban várható. Amennyiben ez megvalósul, akkor az előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy sikerül lehívnunk a maradék 3,2 milliárd eurót év végéig” – véli Nestor Andrea, a KPMG kormányzati szektornak nyújtott tanácsadásért felelős igazgatója.

A 2014-2020-as ciklusban Magyarország 25,03 milliárd eurónyi uniós forrásra számíthat, ezzel a régióban elérhető források 11 százaléka áramlik majd hozzánk. Ennél több uniós pénzzel, 82,5 milliárd euróval csak Lengyelország gazdálkodhat. Az elérhető források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kívánják költeni. A pénzügyi eszközökre is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd: a hitel-, garancia-, valamint kockázatitőke-programokra háromszor annyi pénz jut, mint a 2007-2013-as programozási időszakban, amely összeg jelentős kihívás elé állíthatja az intézményrendszert mind végrehajtási, mind forrásfelhasználási szempontból.