Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A jelek szerint kétségbeejtőbb a görög krízis, mint akár pár napja is sejteni lehetett: szerdán zátonyra futottak a tárgyalások Görögország és a nemzetközi hitelezők – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) –, valamint az euróövezeti államok között. Pedig az volt a terv, hogy szerda este az euróövezet pénzügyminiszterei ráütik a pecsétet a megállapodásra, amellyel el lehetne kerülni a görög bankrendszer összeomlását, az államcsődöt és az ország kiesését az euróövezetből vagy akár az Európai Unióból is.
A pénzügyminisztereknek a megállapodás szövegét kellene véglegesíteniük, amit ma fogadnának el az uniós kormányfők az uniós csúcson. De csütörtökre napolták el a folytatást.
Pár napja Alexisz Ciprász görög miniszterelnök is kapott egy pofont Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől. Több európai kormányfő megkapta már ezt a sallert, köztük Orbán Viktor is.
AFP / Emmanuel Dunand
Ám most komoly az esély, hogy nem lesz mit elfogadniuk a kormányfőknek. Tegnap a nemzetközi hitelezők beintettek a görög kormánynak, a görög miniszterelnököt felrendelték az Európai Bizottság elnökének irodájába, Brüsszelbe, és úgy átírták a görög javaslatcsomagot, mint egy általános iskolás dolgozatot. Túl puhák voltak nekik a vállalások, és drasztikusabb intézkedéseket írtak bele a készülő megállapodásba, ami főleg a nyugdíjasok megszorításával és áfaemeléssel járna. A kormánynak az idén és jövőre 8 milliárd eurót kellene kisajtolnia a görögökből, ami nagyjából 2400 milliárd forintnak felel meg.
Erre a görög kormány akadt ki, és most azt mondja, a nemzetközi szervezetek zsarolják az országot, és puszító intézkedéseket várnak el a kabinettől. Azt is hangsúlyozza, ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi szervezetek elengedejék valamennyi adósságát.
Közben a görög bankrendszer rogyadozik, mert napról napra eurómilliárdokat vonnak ki az ügyfelek. Ha az EKB nem pumpálná a rendszerbe az eurót, már rég összedőlt volna, és ez meg is történhet, ha nem lesz megállapodás, és lekapcsolják az EKB lélegeztetőgépét. Nem csoda, hogy a görög tőzsdén a bankok részvényei tegnap 10 százalékot zuhantak.
Ezért vannak bajban a görögök
Görögország azért van kutyaszorítóban, mert június 30-ig kellene törlesztenie a korábban felvett hitel esedékes részletét, 1,6 milliárd eurót az IMF-nek. A görög államkassza azonban üres. Az ország csak úgy tudja a jövő héten törleszteni az adósságát, ha addig hozzájut egy újabb, 7,2 milliárd eurós részlethez a hitelkeretből. Ezt azonban a hitelezők (IMF, Európai Bizottság) feltételhez kötik, ezért kell kidolgoznia a görög kormánynak költségvetési kiigazító intézkedéscsomagot.
Hétfőn több csúcstalálkozó is volt a görögök ügyében. A görög kormány akkorra kidolgozott egy programot. A feszültsége valahol érthető: egy 8 milliárd eurós megszorító csomagot kell lenyeletnie a szavazóival, ha el akarja kerülni az ország teljes összeomlását. Ez nagyon sok pénz, 2400 milliárd forintnak felel meg. Ennyi pénzt kellene összeszednie a kormánynak adóemelésekkel és például nyugdíjcsökkentéssel.
A csomag első fogadtatása pozitív volt. Elsőre az IMF, az EKB, az Európai Bizottság, az eurózóna pénzügyminiszterei is meg voltak vele elégedve, de akkor még nem tudták teljesen átszámolni az intézkedések hatását. Ma, szerdán ülnek össze az eurózóna pénzügyminiszterei, hogy előkészítsék az EU kormány- és államfőinek holnapi csúcstalálkozóját. Ha az eurózóna pénzügyminiszterei visszadobják a programot – egyelőre nem világos, hogy ők is elvetik-e -, akkor valószínűleg a holnapi kormányfői és államfői csúcstalálkozón sem bólinthatnak rá a görögök ajánlatára. Ha pedig ez a forgatókönyv érvényesül, akkor az ország államcsődbe kerül.
