szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Nobel-díjas közgazdász szerint a Görögországgal szembeni irreális elvárások még mélyebbre taszítják az országot, a tárgyalások pedig sokkal inkább az erőről és a demokráciáról szólnak, mint a pénzről és a gazdaságról. Miközben Görögország nagy részt vállalt abból, hogy az európai bankrendszer kikerüljön a csávából, az ország rendelkezésére bocsátott összegek nem jutottak el oda, ahová szánták őket – írta Joseph Stiglitz.

Európa megtámadta a görög demokráciát – írta hétfői véleménycikkében Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász. Stiglitz írását, amely a Project Syndicate című oldalon jelent meg, a Portfolio ismertette.

A közgazdász szerint a hétvégén megmutatkozott a görög tárgyalások valódi természete: azok sokkal inkább az erőről és a demokráciáról szólnak, mint a pénzről és a gazdaságról. Mint írta, a trojka által kikényszerített megszorítások az elmúlt 5 évben nagyon komoly károkat okoztak a görög gazdaságban, aminek egyik tünete, hogy a fiatalok körében a munkanélküliségi ráta 60 százalékos.

Stiglitz úgy látja, a hitelezők semmilyen felelősséget nem vállalnak korábbi javaslataikért és előrejelzéseikért. Továbbra is a GDP 3,5 százalékát kitevő többletet várnak a görög költségvetésben, miközben a közgazdászok többsége szerint ez az elvárás bünteti Görögországot. Ha ebből az elvárásból nem engednek a hitelezők, az ország további visszaesésnek néz elébe.

AFP / Raul Arboleda

Stiglitz szerint a görögök csak alamizsnát kaptak, viszont nagy árat fizettek az európai bankok megmentéséért. Ezen azt érti, hogy a görögöknek nyújtott hitelek nem jutottak el oda, ahová szánták őket. A mentőcsomagok nagy részét ugyanis arra fordították, hogy kifizessék magánhitelezőiket, köztük a francia és a német bankokat.

A közgazdász azt írta, az európai vezetők többsége Alekszisz Ciprasz törvényesen megválasztott kormányát szeretné megbuktatni, amiben nincs semmi meglepő, hiszen "az eurózóna sosem volt demokratikus intézmény".

Stiglitz szerint nehéz tanácsot adni a görög választópolgároknak a vasárnapi népszavazás előtt. Ha az igenek győznek, tehát elfogadják az eurózóna vezetői által támasztott feltételeket, az a gazdaság véget nem érő visszaesésével járna, ha pedig a nemek, az ugyan azt jelentené, hogy a görögök kezükbe veszik sorsukat, és elkezdik építeni a jövő Görögországát, de ennek kilátásai még rosszabbak lennének, mint a múltja. Stiglitz mindazonáltal tudja, hogyan szavazna.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!