szerző:
Jancsics Dávid

Fehérgalléros bűnözők, sikkasztók és adócsalók mindig is voltak és lesznek, azonban egy piacvezető cégeket pillanatok alatt elsöprő 300 milliárdos csalássorozat egy egészen más történet – ez komoly rendszerszintű problémára utal. Egy rendszer csak akkor nem vesz észre a normális működéstől ilyen mértékben eltérő devianciát, ha a szektor meghatározó állami és piaci szereplői ebben érdekeltek. Jancsics Dávid korrupciókutató, az amerikai Rutgers Egyetem oktatója a brókerbotrány körüli hallgatásról.

Csütörtökön egy maroknyi Buda-Cash-károsult tüntetett az MNB épülete előtt, mert úgy érzik, február óta szinte semmi nem történt az ügyükben. Persze kit érdekel néhány nyerészkedő spekuláns nyavalygása, gondolhatná az átlagember, amikor barbár menekültek hordái állnak ugrásra készen országunk kapui előtt.

Nyilvánvalóan a kormány is jobban örül annak, hogy az ország a bevándorlóellenes kampányával van elfoglalva, és a brókerügy a feledés homályába merül. Érdemes azonban még egyszer átfutni a történetet, mert tökéletes esszenciáját adja annak a furcsa valaminek, amely ma Magyarországon kormányzás címszó alatt történik.

©

Itt ugyanis nem néhány kispályás tolvaj magánakciójáról van szó, hanem az ország eddigi legnagyobb és legtöbb embert érintő pénzügyi botrányáról, vezető politikusokkal is jó kapcsolatot ápoló pénzügyi elit által folytatott rendszerszintű lopásról. Az állam felelőssége több szempontból is megkerülhetetlen.

Vak éjjeliőr

Jancsics Dávid

 

Jancsics Dávid az ELTE-n szerezte szociológusi diplomáját, két éve doktorált a City University of New Yorkon, jelenleg a Rutgers Egyetem Közszolgálati Intézetének oktatója. Doktori disszertációját a magyarországi korrupcióról írta. 2014. augusztusban Jávor Istvánnal együtt rangos amerikai díjat nyert egy tanulmánnyal, amit itthon meg sem akartak jelentetni. 2012-ben mindkét kutató írt a hvg.hu korrupcióval foglalkozó cikksorozatába, Jávor cikke itt, Jancsicsé itt olvasható. Arról, hogy mi idézi elő Magyarországon a korrupciót, itt olvashat.

Kezdjük azzal, hogy az állam a vele szemben támasztott alapvető elvárásoknak sem tudott megfelelni a brókerügyben. Adam Smith óta tudjuk, hogy az állami szerepvállalás minimuma, hogy éjjeliőrként rajta tartja a szemét a piacon és beavatkozik, ha csalást észlel.

Mivel a sokmilliárdos pénzszivattyú éveken át zavartalanul üzemelhetett, talán nem túlzás azt állítani, hogy a piac felügyeletét ellátó állami intézményrendszer csődöt mondott. Bár az MNB nagyon szeretné az egészet a rossz szabályozás és korábbi szoci kormányok nyakába varrni, azért valami a vizsgálati módszertannal sem stimmelhetett, ha évekig senkinek sem szúrt szemet a csalás.

Mondjuk, egy laikus számára is nyilvánvaló a különbség a korábbi módszertan, amikor a brókercégektől bemondásra megkapott adatokat hasonlították össze a cégek forgalmát nyilvántartó KELER adataival, és a nemrég bevezetett új „szuperinnovatív” vizsgálati technika között, amikor az ellenőrök a helyszínen generált adatokat vetik össze a Központi Elszámolóház számaival.

Homály átláthatóság helyett

Lépjünk tovább és nézzük meg, hogy a kormány hogyan menedzselte az ügyet a botrány kirobbanása óta. A jó kormányzás egyik legfontosabb pillére az átláthatóság kellene hogy legyen, brókerügyben azonban szinte teljes a homály. Február óta csak sokasodnak az egyre bizarrabb konspirációs teóriák, miközben az átlagpolgárnak a mai napig fogalma sincs arról, hogy mi is történt valójában.

Senki nem tudja például, hogy miért menesztették a Buda-Cash első felszámolóbiztosát vagy hogyan lehetséges az, hogy egyes jól értesült állami és magánszereplők a pénz zárolása előtt ki tudták menteni a vagyonukat a Questorból. Egyáltalán, mekkora eltűnt összegről beszélünk, milyen mértékű személyes összefonódások voltak a csalók és egyes állami szereplők között és milyen megfontolások alapján tartották önkormányzatok tömegesen befektetési szolgáltatóknál az eszközeiket?

Ennél is aggasztóbb, hogy hónapok óta az ügy közvetlen érintettjei, a károsultak sem tudnak semmit. Itt mintha a felszámolók is komoly szerepzavarban lennének, hiszen nekik elsősorban a hitelezők, esetünkben a károsultak érdekeit kellene szem előtt tartaniuk. Ehelyett a felszámolás érthetetlenül lassan vánszorog és a felszámolóbiztosok nem hajlandók érdemi párbeszédre az ügyfelekkel.

Csak a Questor

Bár a kormányzati kommunikáció azt harsogta, hogy a Buda-Cash-ügyfelek kártalanítása szinte teljes egészében megtörtént, valójában ez csak a cégcsoport bankjainál lévő betétesekre vonatkozott. A Buda-Cash és Hungária brókercégek tízezernél is több ügyfele még egy fillért sem kapott, sőt azt sem tudják pontosan, mennyi pénzüket lopták el. (Erre abból tudunk legfeljebb következetni, hogy a BEVA a 2014-es üzleti beszámolójában tartalékot képzett az egyes brókercégek áldozatainak a kártalanítására – szerk.) Az bizonyosan nem erősíti a felszámolás tisztaságába vetett bizalmat, hogy a rendőrség és a felszámolók öt hónapja a nyilvánosság és a károsultak teljes kizárásával ügyködnek valamit a cégek irodáiban.

©

Az ügyfelek kártalanítása is meglehetősen igazságtalanul alakul.  Teljesen érthetetlen, hogy a kormány miért döntött úgy, hogy azonnali hatállyal, csaknem teljes körűen kártalanítja 30 millió forintig a Questor-ügyfelek egy bizonyos csoportját. Ráadásul ezeknek a befektetőknek tudniuk kellett, hogy az átlagosnál lényegesen magasabb hozam reményében egy olyan vállalat saját maga által kibocsátott kötvényeibe fektették a pénzüket, amely eredetileg még a Befektető-védelmi Alapnak sem volt tagja. Mindeközben a Buda-Cash és a Hungária károsultjait csak 6 millióg kártalanítják, majd valamikor a távoli jövőben.

Felszámolói kanyarok

Másik furcsaság, hogy a rendszer ugyanúgy bünteti a legkonzervatívabb befektetést választó, alacsony hozamú állampapírok vásárlóit, mint a nagyobb profit reményében nagyobbat kockáztató befektetőket. Jelenleg azt, aki brókercégen keresztül „kockázatmentes” állampapírban tartotta a pénzét, ugyanúgy 6 millióig kártalanítják, mint a részvényben vagy határidős ügyletekben utazó befektetőket. Ez persze azt is jelenti, hogy például kincstárjegyben fialtatni a pénzünket egyáltalán nem veszélytelen mulatság, hiszen ha nem közvetlenül az államtól vesszük a papírokat, akkor az üzlet pont annyira kockázatos, mint az értékpapírt forgalmazó cég működési kockázata. Állampapír vásárlásakor erre persze senki sem hívta fel az ügyfelek figyelmét.

Az államnak általában illik betartania a saját maga által hozott szabályokat, azonban a felszámolás során itt is akadnak problémák. A felszámolónak ugyanis 75 napon belül kötelessége lett volna összehívni a hitelezői választmányt, amely a károsultaknak biztosítana valamiféle kontrollt a felszámolás menete során. Ez eddig egyik brókercégnél sem történt meg. Arra is törvény kötelezi a felszámolót, hogy soron kívül adja ki a fellelhető ügyfélvagyont. Bár ezt több károsult kérvényezte, legjobb esetben is csak egy semmitmondó formális válaszlevélre méltatták őket, amelyben a türelmüket kérték.

Fehérgalléros bűnözők, sikkasztók és adócsalók mindig is voltak és lesznek, azonban egy piacvezető cégeket pillanatok alatt elsöprő 300 milliárdos csalássorozat egy egészen más történet – ez egy komoly rendszerszintű problémára utal. Egy rendszer csak akkor nem vesz észre a normális működéstől ilyen mértékben eltérő devianciát, ha a szektor meghatározó állami és piaci szereplői ebben érdekeltek. Úgy tűnik, a mostani balhét is néhány cégvezető viszi majd el, és nagyon sokan elveszítik teljes megtakarításukat, miközben az állam mély hallgatásba burkolózik saját felellőségét illetően.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
GDPR: 87 millió forint bírságot szabtak ki az idén

GDPR: 87 millió forint bírságot szabtak ki az idén

Nem csak Vajna Tímeának nem jött be a gyémántbiznisz

Nem csak Vajna Tímeának nem jött be a gyémántbiznisz

Az önkormányzati választás rondíthatott bele Ákosék borozójába

Az önkormányzati választás rondíthatott bele Ákosék borozójába

„Három kolbászfesztivál keresett meg minket a Szintis Laci után” – Ricsárdgír-interjú és lemezpremier

„Három kolbászfesztivál keresett meg minket a Szintis Laci után” – Ricsárdgír-interjú és lemezpremier

Az Atlético az utolsó továbbjutó a BL-ben

Az Atlético az utolsó továbbjutó a BL-ben

73 évvel az atomkísérlet után is jól látható a Csendes-óceán "sebe"

73 évvel az atomkísérlet után is jól látható a Csendes-óceán "sebe"