A Quaestor-károsultaknak nemcsak azt kell megtanulniuk, hogy vállalati kötvényt venni kockázatos, hanem azt is, hogy pillanatnyilag a magyar állam sem kevésbé rizikós a számukra. Legalábbis ez következik abból, hogy – különböző mondvacsinált okokra hivatkozva – a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (Kuka) egy hónappal a felállítása után is üres.

Jelenleg a kötvényesek kártalanítása az eredeti jogszabályok alapján zajlik, csakúgy, mint bármely más brókercsődnél. E szerint a fiktív kötvények tulajdonosait a Befektetővédelmi Alap (Beva) fizeti ki maximum hatmillió forintig, a valódi értékpapírok után viszont egyelőre nincs kártalanítás. Azt senki sem tudja, hogy az egyes befektetők mennyi valódi és mennyi fiktív kötvényt vásároltak, csak azt, hogy az egyes kötvénysorozatokból mennyi az ál-, és mennyi az igazi. Utóbbit a jegybank alá tartozó Pénzügyi Stratégiai Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) közzétette a honlapján. A Beva kártalanítása arra a logikára épül, hogy egy felszámolásra jutott brókercég csak azért felelős, ha nála tűnnek el az értékpapírok, vagy ha megtéveszti az ügyfeleket, azért viszont nem, ha a kibocsátó fizetésképtelenné válik.

Teljes a bizonytalanság

A Quaestor-kötvényesek az utcára készülnek, tüntetni akarnak, mert becsapottnak érzik magukat. Ugyanis épp a Kukát felállító külön törvény garantálja, hogy nekik nem kell viselniük a kötvényvásárlás szokásos kockázatait, hanem valódi és nem valódi papírjaikra egyaránt a biztonságosabb bankbetétekével azonos összeghatárig – 30 millió forintig – extra kártalanítást kapnak. Az Orbán-kormány ebben megnyilvánuló különleges empátiája nyilván nem a több mint harmincezer befektetőnek szólt, hanem egyes vezető politikusok és kormányzati intézmények, valamint a Quaestor cégcsoport – mindmáig csak töredékesen napvilágra került – összefonódásáról akarták elterelni a figyelmet. Úgy tűnik, sikerült is.

Stiller Ákos

Most viszont már olyasféle, a befektetőket elbizonytalanító nyilatkozatok jelennek meg, hogy a 30 millióig szóló kártalanítás is csak a fiktív kötvényekre érvényes. Ez egyszerűen nem igaz, a Quaestor-törvény ebből a szempontból világosan fogalmaz. Tömeges szimpátiára azonban nem számíthatnak a bizonytalanságban tartott Quaestor-kötvényesek sem, ahogyan az állam által semmilyen módon nem kedvezményezett sorstársaik, a Buda-Cash elhanyagolt károsultjainak a tüntetése is érdektelenségbe fulladt a Magyar Nemzeti Bank előtt.

Akármi van, biztos, hogy törvénytelen

Hogy a Kuka külön kasszája miért üres, arról többféle indoklás kering – bármi is legyen a valódi ok, a helyzet törvénytelen. Hírek szerint Orbán Viktor kormányfő személyesen határozta el, hogy addig, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a sajátos Quaestor-kárpótlás alaptörvényt sértő vagy nem sértő mivoltáról, addig az állam ne vállaljon pénzügyi kötelezettséget érte. Rogán Antal frakcióvezető közben a fránya bankokra mutogat, amelyek, a leginkább érintett OTP-vel az élen, alkotmánybírósági kontrollt kezdeményeztek. Érvelésük szerint jogsértő, hogy az állam a tisztességes pénzügyi szolgáltatókkal fizettetné meg egy szokatlanul nagy kockázatot vállaló befektetői csoport kárát. Mondják ezt azért, mert a Quaestor-törvény szerint a Kuka esedékes törlesztési kötelezettségeit a Beva tagjaitól – a bankoktól és brókercégektől – beszedett rendkívüli előlegekből kell kifizetni. Márpedig ez csak az OTP esetében 50-60 milliárd forintos tehertétel. A bankok e megoldást akkor is aggályosnak tartják, ha az előlegfizetés erejéig csökkenteni lehet az adóikat (például a különadót), mert egyre kaotikusabbá válnak a közterheik, amit az állammal a magyar Erste-leányba közösen beszálló EBRD is sérelmezett már.

Mindettől a törvényben beígért soron kívüli kártalanításnak még haladnia kellene. „Az alap által folytatott kárrendezési eljárás továbbra is folyamatban van” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a Beva sajtórészlege. Ám ennek ellent is mondtak azzal a kormány hozzáállását igazoló állításukkal, hogy „az alkotmánybírósági eljárás ugyanis olyan körülmény, amely miatt a kárrendezés finanszírozása jelenleg sem a jegybanktól, sem a pénzpiacról nem oldható meg. A kárrendezés további közel 100 milliárd forint összegű részének kifizetése ezért csak az Alkotmánybíróság döntésének és – ennek fényében – az esetlegesen szükségessé váló jogszabályi változtatások ismeretében folytatódhat”.

A Kuka éppenséggel felvehetne kölcsönt, mivel ezt állami kezességvállalás mellett teheti, vagyis legfeljebb az adófizetők járhatnak vele rosszul. E szerint három hónapos áthidaló kölcsönhöz juthat a jegybanktól, illetve tízéves futamidejű kötvényt bocsáthat ki vagy tízéves futamidőre bankhitelt vehet fel. Ebből is látszik, hogy a Rogán-féle magyarázkodás újabb félrevezető manőver csupán. A botrány lecsengőben van, így a kormánynak feltehetően nem érnek már olyan sokat a Quaestor-károsultak, s ameddig csak teheti, húzza-halasztja a kifizetésüket. Közben a Beva az elmúlt két hétben több mint 10 ezer álkötvényest kártalanított a hatmilliós értékhatárig az összesen 32 ezerből, akiknek együttesen 88 milliárd jár.