EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Nincs mese, nagy szükségünk lenne bevándorló, itt is maradó tömegekre, de ők továbbállnak - még akkor is, ha az ország egyik leggazdagabb embere több mint 300 millió forinttal segít a menekülteknek. A kormány onnan kapott pofont, ahonnan legkevésbé várta, egy állami hatóságtól. A boltzárral saját magunkat lőttük lábon, a kabinet közben “kinyír” 2800 könyvelőt, a költségvetés átláthatósága balkáni szinten marad, viszont végre versenytársat - igaz, homályos hátterűt - kapott a Magyar Posta. A hvg.hu heti tippelhető gazdasági összefoglalója.
Hiába berzenkedik a magyar kormány a menekültektől, pocsék a magyar népszaporulat, de az európai is. Magyarán: bevándorló tömegekre van szükségünk, különben pár évtizeden belül sok országban komoly bajok lesznek a nyugdíjrendszerrel, a költségvetésekkel, és oda a híres európai jólét is. A bevándorlók ráadásul komoly gazdasági potenciált jelentenek, mondják is sokan: rá kellene kapcsolni az integrációval, és a most ide érkező menekülteket be kellene vezetni a munkaerőpiacra. Nálunk például a CBA tárt karokkal fogadná a menekülteket, és beszállna a képzésükbe is. Persze, a menekültválság kezelése pénzbe kerül. Az viszont elég rossz jel, hogy eszük ágában sincs Magyarországon maradni, mindenki inkább a nyugati országokba megy (mint a magyar fiatalok).
A nagy cégek nem tülekednek, hogy segítséget nyújtsanak a Magyarországon időző menekülteknek. A Magyar Telekom viszont ingyen wifit adott nekik, és bejelentette, hogy a telefonjaik feltöltéséhez is kiépíti az infrastruktúrát. Egyesek ugyanis pénzt kértek a menekültektől a telefonok feltöltéséért, bizonyos vendéglátóhelyek meg kikapcsolták az ingyen wifit. A másik nagy gesztus a héten Demján Sándoré volt: bejelentette, hogy 1 millió eurót ad a menekült gyerekeknek.
2800 könyvelőnek annyi. Ennyit törölnek ugyanis a nyilvántartásból, és a napokban a nemzetgazdasági tárca megkezdi az erről szóló határozatok kézbesíttetését is. Két éve még 7000 könyvelőt töröltek. Nemrég a kormány azonban kiakasztotta őket, mert egy új felügyelő hatóságot húzna a fejük fölé, és úgy állította be őket, hogy nagy részük féllegális módszerrel dolgozik.
Kellemetlen üzenetet küldött az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Moody’s: Magyarország még egy ideig a bóvli, befektetésre nem ajánlott kategóriában marad. Csak akkor venné fontolóra Magyarország felminősítését, ha látná a fenntartható gazdasági növekedés jeleit, amit a mostaninál nagyobb politikai stabilitás alapozna meg, és ha meggyőzőbb bizonyítéka lenne az államadósság csökkenésének. A héten még egy listán leszerepelt Magyarország. Kiderült, hogy legfeljebb a Balkánon vannak olyan átláthatatlan költségvetések, mint nálunk, az EU-ban minden államháztartás átláthatóbban működik.
Pofán vágták az állami rezsicéget - egy állami hatóság ráadásul. Kétszer 15 millió forintos bírságot kapott a Főgáz a közmű-szabályozási hatóságtól, mivel a szolgáltató sem időre, sem az után, és még felszólításra sem volt képes üzleti tervet mellékelni ahhoz a vállalásához, hogy 2016-ban - átvéve a volt riválisok szolgáltatási területét - az egyedüli gázszolgáltatóvá váljon a lakossági szektorban. Az állami rezsicég felügyelete alatt álló gázszolgáltató így azt sem bizonyította, hogy létezik olyan törvényes modell, amelyben a tervezett működése gazdaságilag igazolható.
Lábon lőtte magát a kormány a vasárnapi boltzárral. Nagyjából totális a kudarc, hiszen pont azok húznak belőle hasznot, akiket a kormány szivatni akart, azok meg, akiknek kedvezne, jól ráfáztak. Tehát: a multik jól jártak, a kis magyar boltok meg nem. Előbbiek egy sor extra költségtől mentesülnek, miközben a forgalmuk nem csökkent, inkább átterelődött a hét más napjaira. Ráadásul a vevők, ha már hosszú sorbanállást kell vállalniuk, inkább olyan helyekre – a hipermarketekbe – mennek vásárolni, ahol egy helyen mindent be tudnak szerezni. Mindeközben a plázákban, bevásárlóközpontokban működő nagyjából tízezer magyar kisebb üzlet a vesztesek közé került, ezek teljesen bukták a vasárnapi forgalmat. Aztán az is körvonalazódni látszik, hogy egy másik kapufát/öngólt is rúgott a kormány a boltzárral. Egyre többet vásárolnak ugyanis külföldön a magyarok, főleg most, hogy vasárnap már nem tudnak itthon semmit sem beszerezni. Leginkább Ausztria és Szlovákia kereskedőit gazdagítják.
Rejtélyes versenytársat kapott a Magyar Posta. Bár a karácsonyi üdvözlőlapot továbbra sem viheti más, csak az állami vállalat, ez nem olyan lényeges, mert abban nagy üzlet az sms-korszakban már nincs. Sokkal fontosabb, hogy a bankok, közműcégek és hasonló szolgáltatók számlaleveleit és címzett marketing-üzeneteit most már a City Mail Kft. is kiszállíthatja. Igaz, a cég háttere homályos, terveiről pedig semmit sem árul el.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Az orosz területek sérthetetlenségéről az alkotmány rendelkezik, ezért nincs miről beszélni.
Újabb fronton kezdett zavarba ejtő szélmalomharcba a Fradi elnöke.