Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nincs mese, nagy szükségünk lenne bevándorló, itt is maradó tömegekre, de ők továbbállnak - még akkor is, ha az ország egyik leggazdagabb embere több mint 300 millió forinttal segít a menekülteknek. A kormány onnan kapott pofont, ahonnan legkevésbé várta, egy állami hatóságtól. A boltzárral saját magunkat lőttük lábon, a kabinet közben “kinyír” 2800 könyvelőt, a költségvetés átláthatósága balkáni szinten marad, viszont végre versenytársat - igaz, homályos hátterűt - kapott a Magyar Posta. A hvg.hu heti tippelhető gazdasági összefoglalója.
Hiába berzenkedik a magyar kormány a menekültektől, pocsék a magyar népszaporulat, de az európai is. Magyarán: bevándorló tömegekre van szükségünk, különben pár évtizeden belül sok országban komoly bajok lesznek a nyugdíjrendszerrel, a költségvetésekkel, és oda a híres európai jólét is. A bevándorlók ráadásul komoly gazdasági potenciált jelentenek, mondják is sokan: rá kellene kapcsolni az integrációval, és a most ide érkező menekülteket be kellene vezetni a munkaerőpiacra. Nálunk például a CBA tárt karokkal fogadná a menekülteket, és beszállna a képzésükbe is. Persze, a menekültválság kezelése pénzbe kerül. Az viszont elég rossz jel, hogy eszük ágában sincs Magyarországon maradni, mindenki inkább a nyugati országokba megy (mint a magyar fiatalok).
A nagy cégek nem tülekednek, hogy segítséget nyújtsanak a Magyarországon időző menekülteknek. A Magyar Telekom viszont ingyen wifit adott nekik, és bejelentette, hogy a telefonjaik feltöltéséhez is kiépíti az infrastruktúrát. Egyesek ugyanis pénzt kértek a menekültektől a telefonok feltöltéséért, bizonyos vendéglátóhelyek meg kikapcsolták az ingyen wifit. A másik nagy gesztus a héten Demján Sándoré volt: bejelentette, hogy 1 millió eurót ad a menekült gyerekeknek.
2800 könyvelőnek annyi. Ennyit törölnek ugyanis a nyilvántartásból, és a napokban a nemzetgazdasági tárca megkezdi az erről szóló határozatok kézbesíttetését is. Két éve még 7000 könyvelőt töröltek. Nemrég a kormány azonban kiakasztotta őket, mert egy új felügyelő hatóságot húzna a fejük fölé, és úgy állította be őket, hogy nagy részük féllegális módszerrel dolgozik.
Kellemetlen üzenetet küldött az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Moody’s: Magyarország még egy ideig a bóvli, befektetésre nem ajánlott kategóriában marad. Csak akkor venné fontolóra Magyarország felminősítését, ha látná a fenntartható gazdasági növekedés jeleit, amit a mostaninál nagyobb politikai stabilitás alapozna meg, és ha meggyőzőbb bizonyítéka lenne az államadósság csökkenésének. A héten még egy listán leszerepelt Magyarország. Kiderült, hogy legfeljebb a Balkánon vannak olyan átláthatatlan költségvetések, mint nálunk, az EU-ban minden államháztartás átláthatóbban működik.
Pofán vágták az állami rezsicéget - egy állami hatóság ráadásul. Kétszer 15 millió forintos bírságot kapott a Főgáz a közmű-szabályozási hatóságtól, mivel a szolgáltató sem időre, sem az után, és még felszólításra sem volt képes üzleti tervet mellékelni ahhoz a vállalásához, hogy 2016-ban - átvéve a volt riválisok szolgáltatási területét - az egyedüli gázszolgáltatóvá váljon a lakossági szektorban. Az állami rezsicég felügyelete alatt álló gázszolgáltató így azt sem bizonyította, hogy létezik olyan törvényes modell, amelyben a tervezett működése gazdaságilag igazolható.
Lábon lőtte magát a kormány a vasárnapi boltzárral. Nagyjából totális a kudarc, hiszen pont azok húznak belőle hasznot, akiket a kormány szivatni akart, azok meg, akiknek kedvezne, jól ráfáztak. Tehát: a multik jól jártak, a kis magyar boltok meg nem. Előbbiek egy sor extra költségtől mentesülnek, miközben a forgalmuk nem csökkent, inkább átterelődött a hét más napjaira. Ráadásul a vevők, ha már hosszú sorbanállást kell vállalniuk, inkább olyan helyekre – a hipermarketekbe – mennek vásárolni, ahol egy helyen mindent be tudnak szerezni. Mindeközben a plázákban, bevásárlóközpontokban működő nagyjából tízezer magyar kisebb üzlet a vesztesek közé került, ezek teljesen bukták a vasárnapi forgalmat. Aztán az is körvonalazódni látszik, hogy egy másik kapufát/öngólt is rúgott a kormány a boltzárral. Egyre többet vásárolnak ugyanis külföldön a magyarok, főleg most, hogy vasárnap már nem tudnak itthon semmit sem beszerezni. Leginkább Ausztria és Szlovákia kereskedőit gazdagítják.
Rejtélyes versenytársat kapott a Magyar Posta. Bár a karácsonyi üdvözlőlapot továbbra sem viheti más, csak az állami vállalat, ez nem olyan lényeges, mert abban nagy üzlet az sms-korszakban már nincs. Sokkal fontosabb, hogy a bankok, közműcégek és hasonló szolgáltatók számlaleveleit és címzett marketing-üzeneteit most már a City Mail Kft. is kiszállíthatja. Igaz, a cég háttere homályos, terveiről pedig semmit sem árul el.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.