Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse, Perger András személyes beszámolót posztolt ki a szervezet blogoldalára a paksi atomerőmű építési engedélyeinek kiadása előtt kötelező nemzetközi közmeghallgatások eddigi állomásairól. Arról, hogyan fogadták, mit kérdeztek és mit nehezményeztek máris az Aszódi Attila kormánybiztos által vezetett magyar delegációnál Paks II. kapcsán.
Bécs: Aszódi kínos állításai
Szeptember 23-án Bécsben, egy héttel később pedig Nagyváradon és Temesváron tartottak nemzetözi közmeghallgatást. Az osztrák főváros a Műszaki Egyetem kupolatermében adott helyt a fórumnak. A magyar környezetvédők beszámolója szerint mintegy 70 fős hallgatóság gyűlt össze az alkalomra; civilek, osztrák atomellenes szervezetek tagjai és a helyi, illetve országos hatóságok képviselői, plusz néhány politikus is. „Hangulatát tekintve az esemény összességében nyugodt volt” – olvasható a beszámolóban.
Aszódi Attila előadás közben
MTI / Kovács Tamás
Meg az is, hogy „a megnyitó és az üdvözlés után (…) a bécsi és a burgenlandi önkormányzat képviselői, illetve az osztrák környezetvédelmi minisztérium (képviselői) gyorsan kijelentették, hogy nem támogatják az atomenergiát, és így Paksot sem” – írja a Greenpeace blogja. Hozzátéve: ezt követően Aszódi Attila, a magyar delegáció vezetője félórás előadást tartott, ami után lehetett kérdezni. Az első kérdés – amivel az egész delegációt összezavarták – arra kérdezett rá, hogy a magyarok egy, a magyar környezetvédelmi hatóság által még tavasszal kiegészítési csomagra adott válaszukat miért nem küldték el az osztrák félnek. Szerintük ezt (is) el kellett volna küldeni, ráadásul a magyar állítással szemben a válaszoknak nyomát se lelni a kormányzati portálokon. (Végül megegyeztek, hogy a magyar fél elküldi a linkeket hivatalos úton.)
| Mire jó a nemzetközi közmeghallgatás? |
A Paks II. atomerőműépítés megkezdésének egyik alapfeltétele, hogy a környezetvédelmi engedélyezése során a magyar állam képviselői nemzetközi szinten is nyilvános tájékoztatásokat, illetve fórumokat tartsanak. Ezt az Espooi Egyezmény (és más uniós jogszabályok) írják elő. Ahogyan azt is, hogy a szomszédos országokat (illetve más uniós tagországokországokat) is be kell vonni az engedélyezési folyamatba úgy, hogy lényegében bárki által hozzáférhetővé kell tenni az adott hatástanulmányt, és olyan nyilvános közmeghallgatást is le kell folytatni, ahol a felmerülő kérdéseket, felvetéseket, észrevételeket, illetve az azokra adott válaszokat is kötelező figyelembe venni az engedélyezés során. Külföldről vétózni a projektet nem lehet, ugyanakkor a felmerülő kérdésekre a magyar félnek érdemi választ kell adnia. |
Az osztrákok eztán kérdeztek a nukleáris hulladékokról, a biztonságról, a balesetekről, a lehetséges alternatívákról. A blog szerint ezekre Aszódi Attila igyekezett megválaszolni, „de eleve hátrányból indult: a kérdezők mindegyike ellenezte a nukleáris energiát és Paks megépítését. Aszódi nem is próbált megalázni senkit – nem úgy, mint májusban Pakson…” – írják.
Hozzátéve, hogy a magyar kormánybiztos bécsi előadásának szakmai hitelességén az sokat rontott, hogy azt az ortodox érvet sikerült felhoznia a megújuló energiák nagyobb arányú érvényre juttatása ellen, hogy baj lenne, ha nem fújna a szél, és éjjszaka pedig nem termelnek áramot a napelemek. - A felzúdulást követően Aszódit meghívta az egyik hozzászóló, hogy mindezt megcáfolja a saját példájával.
Bécsben nem tetszett az sem, hogy Aszódi szerint Paks esetleges balesete esetén gyakorlatilag nincs várható hatása Ausztriára, azt pedig értetlenül fogadták, hogy a kormánybiztos elbagatelizálta az atomerőművi balesetek valószínűségét.
Nagyvárad és Temesvár: érdemi észrevétel híján
Egy héttel később, pár napja Nagyváradon, majd Temesváron aznban már teljesen más volt a hangulat. Leginkább semmilyen, mivel előbbi helyszínen például még a portás sem tudta, hogy ott délben (12 órakor !) ilyen horderejű rendezvény kezdődik. Nem meglepő, hogy így a közönséget - civilek híján - csak a helyi hatósági képviselők és újságírók alkották.
A poszt szerint a gyér érdeklődésnek is köszönhető, hogy a magyar delegáció egyáltalán nem feszült bele a feltett kérdések megválaszolásába, pláne, hogy érdemi kérdések nem is nagyon kerültek elő.
Egy bő hetet szusszanhat az Aszódi vezette csapat, mert a turnéjuk követező állomását jelentő Kijevet csak októben 10-én látogatják meg. Ezt követően majd Ljubljana következik. (10.12.), majd Bukarest (10.15 vagy 10.16.), München (10.20.) és végül Belgrád (11.05. vagy 11.06.). A Greenapeace magyarországi tagjai közül mindenhol lesznek, akik beszámoljnanak.
