Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Klasszikus Szilícium-völgyi tündérmeséről derülhet ki, hogy a valóság a befektetőket lázba hozó ígéretnél sokkal szürkébb. A The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap ugyanis a pénteki oknyomozó riportjában azt állítja, a legfiatalabb női self-made milliárdosként ünnepelt Elizabeth Holmes minimális kényelmetlenséget ígérő vértesztje nem állja ki a próbát.
A tűktől irtózó, 31 éves Holmes a hasonló fóbiában szenvedők életének megkönnyítésére azt ígéri, hogy elég egyetlen szúrás az ujjbegyen, néhány csepp vér, abból akár harmincféle teszt végezhető el, s az eredmény alig egy-két órán belül online elérhető. A Wall Street Journal ugyanakkor azt állítja, a Holmes cége, a Theranos által használt, a termékeny amerikai feltaláló, Thomas Alva Edison után Edison névre hallgató, saját fejlesztésű laboratóriumi készülék pontatlan adatokat ad, s nem is rendelkezik a megfelelő engedélyekkel.
A Theranos ezért 2014 végén a vértesztek kevesebb, mint tizedét, 15-öt végzett el az Edisonon. További 60 esetben szintén az ujjbegyből levett, minimális mennyiségű vért használta, ám mivel azt hagyományos laboratóriumi gépekkel vizsgálta meg, a mintát hígítani kellett, ami nagymértékben rontotta a pontosságot. A fennmaradó 160 tesztet is a hagyományos eszközökön futtatta le, de azokhoz a mintát az ilyenkor megszokott mennyiségben, vénából, több fiolába gyűjtötték – vagyis a stressz- és fájdalomcsökkentő újdonságról szó sem volt.
Elizabeth Holmes, az alapító. Irtózik a tűktől
AFP / Joshua Lott
Holmes és a Theranos – valamint a cég sztárügyvédje, David Boies, aki a 2000-es amerikai elnökválasztási jogi csetepatéban a végül vesztes demokrata Al Gore-t képviselte – tudományosan és ténybelileg is megalapozatlannak nevezte a cikket, amit szerintük tapasztalatlan, és megkeseredett egykori alkalmazottak, valamint iparági riválisok helytelen információira építettek. Hangsúlyozták azt is, hogy semmi gond a pontossággal, ám állítólag már csak egyetlen tesztfajtához alkalmazzák a cég által kínált 240-ből az ujjbegyből vett mintát, a többihez a vénából, ampullákba nyerik ki a vért – mint az USA-ban évi 75 milliárd dolláros forgalmat jelentő vérteszt-piac többi szereplője.
Pedig a Theranos számára épp az újdonság hozott pénzes magánbefektetőket – például Larry Ellison Oracle-vezért –, akik a céget 9 milliárd dollárra értékelték. Így lett a részvények többségét birtokló Holmesból milliárdos. Mint a HVG-ben nemrég megjelent pályaképből kiderül, hogy Holmesnak a cég. 2003-as indulása óta 400 millió dollárnyi tőkét sikerült összegyűjtenie. A mintegy 700 alkalmazottat foglalkoztató magántársaság igazgatótanácsában pedig számos befolyásos egykori politikus, diplomáciai és katonai háttérrel rendelkező személyiség és cégvezető is helyet kapott. Köztük két volt amerikai külügyminiszter, a 94 éves George Schultz és a 92 éves Henry Kissinger.
A puritán életvitelű, kétszobás lakásában egyedül élő Holmes otthonról hozta a gyógyítás iránti elkötelezettséget. Apja az amerikai külügyminisztériumban és a USAID kormányzati segélyszervezetnél dolgozott. A trópusi betegségek kezelése és a járványok megfékezése volt a szakterülete Afrikában. A munkamániás, az informatikát forradalmasító Apple-alapító Steve Jobshoz hasonlóan talpig feketében járó, a garbót szintén különösen kedvelő Holmes tizenévesen kezdett kínaiul tanulni, amikor az apja sok időt töltött Kínában.
Nyelvtudásának később hasznát is vette, a Stanford Egyetem elsőéveseként a szingapúri Genome biotechnológiai kutatóintézetbe ment nyári gyakorlatra, aminek feltétele volt, hogy beszéljen kínaiul. Épp akkor volt ott 2002-ben, amikor Kínában kitört a légzőszervi megbetegedést okozó SARS-járvány, és közreműködött a betegek hagyományos módon, vénából levett vérmintáinak tesztelésében. A tűszúrástól gyerekkora óta rettegő Holmes azzal szembesült, hogy számtalan vérvételre van szükség egy-egy betegség kezelésekor.
A Stanfordon Holmest hiába próbálta maradásra bírni a professzora, a 19 éves lány meggyőzte a szüleit, hogy a taníttatására félretett pénzből indítsanak vállalkozást, és otthagyta az egyetemet. Kidolgozta a szabadalmát, és elindította a Theranost. Két éve újabb lendületet adott a módszer elterjedésének, hogy a Walgreens drogérialánc partneri megállapodást kötött a Theranosszal, és üzleteiben a vizsgálat részletességétől függően másféltől 118 dollárig tartó skálán mozgó – átlagosan 10 dollárba kerülő – tesztekre alkalmas úgynevezett wellness-vérvételi központokat alakítottak ki.
