szerző:
Folk György
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hogyan tudnak lépést tartani a kevesebb pénzt kreativitással ellensúlyozó magyar videogyártó vállalatok az iparág nagyágyúival? – erről szól az Umbrella.tv filmgyártó és filmes utómunkacég tanmeséje.

Az Umbrella.tv története esküvő- és rendezvényvideós garázsvállalkozásként indult. A reklám szakirányon tanuló egykori csoporttársakat – Kázmér Miklóst és Hídvégi Zoltánt – eleinte nem is annyira az elmélyült barátság, inkább a praktikum – mindketten Budaörsön laktak – hozta össze, akkoriban leginkább a diplomamunka elkészítésében segítve egymást.

A videózással gimnazista kora óta foglalkozó Miklós diplomázás után a Young & Rubicam reklámügynökséghez, míg Zoli Bonnba, a DHL-hez ment gyakornoknak. Előbbi saját bevallása szerint akkoriban igen keveset tudott az iparágról, viszont a gyakornokság végére egy valamiben biztos lett: nagyon nem jön be neki, hogy bármennyire odateszi magát a munkában, a reklámmultiknál tesznek a teljesítményre.

©

„Felbőszített, hogy elég nekik az alap, és semmi többet nem várnak el” – meséli. Gyakornoksága alatt aztán a rendezvényvideózás annyira felpörgött, hogy egy idő után döntenie kellett: marad-e az ügynökségnél vagy saját vállalkozására összpontosít.

Beszélő fejek, unalmas vágóképek

„Akkoriban a BTL marketing (Below The Line: a hagyományos eszközök helyett a személyes kommunikációra épülő) Magyarországon kimerült a beszélő fejek, a pogácsa, a borospohár, az épület és a konferenciaterem nagytotál vágóképeiben, valamint a Kék Duna keringős hangaláfestésben” – emlékezik vissza a kezdetekre a mostanra 50 embernek munkát adó Umbrella alapítója, Miklós.

A multik világából rövid úton kiábrándult alapítók 2004 és 2005 fordulóján egy kelenföldi panelben nyitották meg első irodájukat, azzal a szándékkal, hogy az akkor még főprofiljuknak számító rendezvényes videózásba ötletességet csempésszenek. Jobbak akartak lenni azoknál a tévés operatőröknél, akik maszekolásukhoz munkahelyük méregdrága kameráit használták, hogy azokkal minden ötletesség és koncepció nélkül hozzák az ügyfelek által elvárt minimumot.

„Nekik eszközeik voltak, de hiányzott a kreativitásuk, mi viszont minimális erőforrásokból akartunk filmesebb irányt hozni. Koncepciókban kezdtünk gondolkodni a céges és sajtóesemények videofelvételeinek elkészítésében” – magyarázza Miklós, hozzátéve, hogy az eredeti, esetenként vicces anyagaikba lehetőség szerint megpróbálták belevinni az akkori technikai újításokat is.

Az Umbrella előremenekülése önmagában persze kevés lett volna – mára ugyanis a videokészítésben sokan követik azt a receptet, hogy a cég programjának részévé válva szállítanak érdekes anyagot a megrendelőnek. Az Umbrella sikeréhez az is kellett, hogy akkoriban váltak széles körben is hozzáférhetővé azok a digitális képrögzítő technikák, amelyek segítségével lehetővé vált, hogy olyanok is kipróbálják magukat, akiknek korábban erre nem volt lehetőségük.

A pénzügyi válság és mobileszköz-robbanás

Közbejött viszont a 2008-as pénzügyi válság, amelynek a reklám- és kommunikációs piacra gyakorolt legfontosabb hatása a drasztikus költségcsökkentés lett. Ezt a legtöbb vállalat épp a marketingbüdzsé megvágásával kezdte, nem csekély fejtörést okozva a reklámiparnak.

©

Másik fontos változás a technológia világából érkezett: az okostelefonok és tabletek megjelenése a feje tetejére fordította tartalomfogyasztást, ami szintén alaposan megbolygatta a reklámvilágot. Az online felületek előretörésével – és különösen a közösségi média terjedésével – az elemzők még a reklámköltésekben hosszú ideje uralkodó tévé alkonyát is megjósolták. Ez egyelőre nem jött be, viszont létrejött a teljesen új digitális média – hasonló reklámértékesítési lábbal, mint amilyen a nyomtatott sajtónak, tévéknek és rádióknak is van. Azokkal szemben viszont két plusz dologgal kecsegtet: a célközönség sokkal pontosabb elérésével, ezáltal pedig hatékonyabb és olcsóbb hirdetésekkel.

„A válsággal és a digitális piac létrejöttével megkérdőjeleződtek a 60 éve működő, klasszikus kommunikációs formák, aminek hatására nagyon sokan megijedtek a reklámszektorban” – ad ízelítőt Miklós a 2009-et követő történésekből. Az alternatív kommunikációs platformok (a Facebook, a Twitter, a Pinterest vagy a Tumblr stb.) megjelenése a magukat divatos szóval digitális ügynökségeknek nevező reklámcégek számára hatalmas lehetőséget jelentett.

„A régi rendszer kegyeltjei között nagy volt a feszkó, mindenki a csökkenő marketingköltségekre mutogatott, és részben igazuk is volt. Ezzel párhuzamosan nyílt viszont 15 újfajta csatorna” – magyarázza Miklós.

A digitális mindenségből dől a manna

Manapság a reklámpiaci evangelisták minden fórumon a digitális hirdetésekről mantráznak, a cégek pedig úgy érzik: lemaradnak, ha nem nyomják a Facebookot, a Twittert, saját YouTube-csatornájukat vagy az online részvételre biztató kampányokat.

©

Márpedig minden kommunikációhoz tartalom kell, méghozzá lehetőleg olyan, amelyre felfigyelnek az emberek. Ez pedig a digitális tartalomgyártás aranykorát is magával hozta, azon belül kiemelten a mozgóképgyártás iránti igények megugrását. Az umbrellások egyik ilyen kreatív büszkesége a neves Art Directors Festival idei eseményére készített Immortality sorozat, amelyet a szakma nagy megelégedésére vetítettek az eseményen Miamiban.

A PricewaterhouseCoopers várakozásai szerint a következő években az online reklámvideó formátum minden más internetes reklámformánál gyorsabban nő majd, 2014 és 2019 között 19,5 százalékkal – szemben a bannermegjelenítések 7,9 százalékos és a kereséstalálati hirdetések 10 százalékos növekedési kilátásaival. Ráadásul a globális hirdetési piacon az online a tavalyi 135 milliárd amerikai dollárról 2019-re 239 milliárdra nőhet, túlnőve ezzel a tévéreklámok idén 175 milliárdos piacát.

Mivel a digitális tartalomgyártás kevésbé helyhez kötött, a népszerű és leleményes reklámokkal villantó cégek számára kinyílhat a világpiac, különösen azoknak, akik már hazavittek párat a reklámvilág Oscarjainak számító cannes-i Oroszlánból, Golden Drumból vagy az Art Directors Club díjaiból.

Az Umbrella ernyőjét is ez az áramlat repíti feljebb. A külföldi munkák – a teljes éves forgalom 40 százaléka – nagyja a szomszédos országok mellett az Egyesült Arab Emírségek szolgáltató szektorának fellendüléséből származik, ahonnan idén különösen sok megrendelés érkezett. „Amerika azonban továbbra sincs megfejtve” – mondja Miklós, megvilágítva, mennyire nehéz labdába rúgni magyar cégnek a tengerentúlon.

A termelői és alkotói funkció egyensúlya

Ma már az Umbrella is egyre több digitális platformra gyárt komplex kampányokat. Egy márka például reklámkampánya részeként a félperces hagyományos reklámfilm mellé két perc hosszú YouTube-imázsfilmet, a hirdetőhöz csak áttételesen köthető, szponzorált dokumentumfilmet, pár másodperces Facebook-videohirdetéseket, vírusfilmet vagy más formátumú videókat is rendelhet. Ilyen volt például a Yonderboi fémjelezte és a Vodafone által finanszírozott Hangtérkép is, amely miközben áttételesen a szponzor brandjét erősítette, valójában közösségi zenekészítéssel kísérletezett.

©

Az arcba tolt reklámok – legyenek bármilyen pontosan belőve – nem mindig keltik fel a fogyasztók figyelmét. A legtipikusabb online olvasói magatartás a banner és a brandek digitális kampányainak figyelmen kívül hagyása, a reklámfilmek átugrása, vagy multiplatformos médiafogyasztás esetén a hirdetés idejére másik médiaeszközre figyelés. A kezdeti fellángolás és a digitális hirdetések mindenhatóságának hangoztatásával szemben egyre többen jutnak vissza a kiinduló ponthoz, miszerint a körítés – vagyis a kommunikációs csatorna – semmit sem ér jó tartalom nélkül. Erre a felvetésre adott erős válasz volt a Stabilo írószermárka életérzés-reklámfilmje az Umbrellától, ami a hossza ellenére leköti a netező figyelmét két YouTube-videó között.

A jó tartalomhoz viszont kreativitás kell, ahhoz pedig megfelelő szabadság. Az Umbrella alapítói vallják: számukra nem a technológia, hanem az ember a prioritás – ezért is igyekeznek a velük dolgozó rendezőknek testhezálló munkákat adni. Erejükhöz mérten vállalnak nem profitorientált munkákat is, a cégvezetők nézetei szerint ugyanis ha az alkotókat okosan menedzselik, azzal a motiváltságukat is megfelelő szinten tartják.

Tudásuk mellé alkalmanként pénzt is szereznek kreatív ötleteik megvalósításához. Részt vettek például idén a nemzetközi színtéren is pörgő Yvein Monq Twun című klipjének elkészítésében, de segítették a 2013-as kecskeméti animációsfilm-fesztivál nagydíjas filmjének, a My Name is Boffer Bingsnek a létrejöttét is.

A cikk eredetileg a HVG Business Extra című kiadványban jelent meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!