Ernyőt nyiss, hátha leesik valami!

Az Umbrella.tv története esküvő- és rendezvényvideós garázsvállalkozásként indult. A reklám szakirányon tanuló egykori csoporttársakat – Kázmér Miklóst és Hídvégi Zoltánt – eleinte nem is annyira az elmélyült barátság, inkább a praktikum – mindketten Budaörsön laktak – hozta össze, akkoriban leginkább a diplomamunka elkészítésében segítve egymást.

A videózással gimnazista kora óta foglalkozó Miklós diplomázás után a Young & Rubicam reklámügynökséghez, míg Zoli Bonnba, a DHL-hez ment gyakornoknak. Előbbi saját bevallása szerint akkoriban igen keveset tudott az iparágról, viszont a gyakornokság végére egy valamiben biztos lett: nagyon nem jön be neki, hogy bármennyire odateszi magát a munkában, a reklámmultiknál tesznek a teljesítményre.

Umbrella.tv

„Felbőszített, hogy elég nekik az alap, és semmi többet nem várnak el” – meséli. Gyakornoksága alatt aztán a rendezvényvideózás annyira felpörgött, hogy egy idő után döntenie kellett: marad-e az ügynökségnél vagy saját vállalkozására összpontosít.

Beszélő fejek, unalmas vágóképek

„Akkoriban a BTL marketing (Below The Line: a hagyományos eszközök helyett a személyes kommunikációra épülő) Magyarországon kimerült a beszélő fejek, a pogácsa, a borospohár, az épület és a konferenciaterem nagytotál vágóképeiben, valamint a Kék Duna keringős hangaláfestésben” – emlékezik vissza a kezdetekre a mostanra 50 embernek munkát adó Umbrella alapítója, Miklós.

A multik világából rövid úton kiábrándult alapítók 2004 és 2005 fordulóján egy kelenföldi panelben nyitották meg első irodájukat, azzal a szándékkal, hogy az akkor még főprofiljuknak számító rendezvényes videózásba ötletességet csempésszenek. Jobbak akartak lenni azoknál a tévés operatőröknél, akik maszekolásukhoz munkahelyük méregdrága kameráit használták, hogy azokkal minden ötletesség és koncepció nélkül hozzák az ügyfelek által elvárt minimumot.

„Nekik eszközeik voltak, de hiányzott a kreativitásuk, mi viszont minimális erőforrásokból akartunk filmesebb irányt hozni. Koncepciókban kezdtünk gondolkodni a céges és sajtóesemények videofelvételeinek elkészítésében” – magyarázza Miklós, hozzátéve, hogy az eredeti, esetenként vicces anyagaikba lehetőség szerint megpróbálták belevinni az akkori technikai újításokat is.

Az Umbrella előremenekülése önmagában persze kevés lett volna – mára ugyanis a videokészítésben sokan követik azt a receptet, hogy a cég programjának részévé válva szállítanak érdekes anyagot a megrendelőnek. Az Umbrella sikeréhez az is kellett, hogy akkoriban váltak széles körben is hozzáférhetővé azok a digitális képrögzítő technikák, amelyek segítségével lehetővé vált, hogy olyanok is kipróbálják magukat, akiknek korábban erre nem volt lehetőségük.

A pénzügyi válság és mobileszköz-robbanás

Közbejött viszont a 2008-as pénzügyi válság, amelynek a reklám- és kommunikációs piacra gyakorolt legfontosabb hatása a drasztikus költségcsökkentés lett. Ezt a legtöbb vállalat épp a marketingbüdzsé megvágásával kezdte, nem csekély fejtörést okozva a reklámiparnak.

Umbrella.tv

Másik fontos változás a technológia világából érkezett: az okostelefonok és tabletek megjelenése a feje tetejére fordította tartalomfogyasztást, ami szintén alaposan megbolygatta a reklámvilágot. Az online felületek előretörésével – és különösen a közösségi média terjedésével – az elemzők még a reklámköltésekben hosszú ideje uralkodó tévé alkonyát is megjósolták. Ez egyelőre nem jött be, viszont létrejött a teljesen új digitális média – hasonló reklámértékesítési lábbal, mint amilyen a nyomtatott sajtónak, tévéknek és rádióknak is van. Azokkal szemben viszont két plusz dologgal kecsegtet: a célközönség sokkal pontosabb elérésével, ezáltal pedig hatékonyabb és olcsóbb hirdetésekkel.

„A válsággal és a digitális piac létrejöttével megkérdőjeleződtek a 60 éve működő, klasszikus kommunikációs formák, aminek hatására nagyon sokan megijedtek a reklámszektorban” – ad ízelítőt Miklós a 2009-et követő történésekből. Az alternatív kommunikációs platformok (a Facebook, a Twitter, a Pinterest vagy a Tumblr stb.) megjelenése a magukat divatos szóval digitális ügynökségeknek nevező reklámcégek számára hatalmas lehetőséget jelentett.

„A régi rendszer kegyeltjei között nagy volt a feszkó, mindenki a csökkenő marketingköltségekre mutogatott, és részben igazuk is volt. Ezzel párhuzamosan nyílt viszont 15 újfajta csatorna” – magyarázza Miklós.

A digitális mindenségből dől a manna

Manapság a reklámpiaci evangelisták minden fórumon a digitális hirdetésekről mantráznak, a cégek pedig úgy érzik: lemaradnak, ha nem nyomják a Facebookot, a Twittert, saját YouTube-csatornájukat vagy az online részvételre biztató kampányokat.

Umbrella.tv

Márpedig minden kommunikációhoz tartalom kell, méghozzá lehetőleg olyan, amelyre felfigyelnek az emberek. Ez pedig a digitális tartalomgyártás aranykorát is magával hozta, azon belül kiemelten a mozgóképgyártás iránti igények megugrását. Az umbrellások egyik ilyen kreatív büszkesége a neves Art Directors Festival idei eseményére készített Immortality sorozat, amelyet a szakma nagy megelégedésére vetítettek az eseményen Miamiban.

A PricewaterhouseCoopers várakozásai szerint a következő években az online reklámvideó formátum minden más internetes reklámformánál gyorsabban nő majd, 2014 és 2019 között 19,5 százalékkal – szemben a bannermegjelenítések 7,9 százalékos és a kereséstalálati hirdetések 10 százalékos növekedési kilátásaival. Ráadásul a globális hirdetési piacon az online a tavalyi 135 milliárd amerikai dollárról 2019-re 239 milliárdra nőhet, túlnőve ezzel a tévéreklámok idén 175 milliárdos piacát.

Mivel a digitális tartalomgyártás kevésbé helyhez kötött, a népszerű és leleményes reklámokkal villantó cégek számára kinyílhat a világpiac, különösen azoknak, akik már hazavittek párat a reklámvilág Oscarjainak számító cannes-i Oroszlánból, Golden Drumból vagy az Art Directors Club díjaiból.

Az Umbrella ernyőjét is ez az áramlat repíti feljebb. A külföldi munkák – a teljes éves forgalom 40 százaléka – nagyja a szomszédos országok mellett az Egyesült Arab Emírségek szolgáltató szektorának fellendüléséből származik, ahonnan idén különösen sok megrendelés érkezett. „Amerika azonban továbbra sincs megfejtve” – mondja Miklós, megvilágítva, mennyire nehéz labdába rúgni magyar cégnek a tengerentúlon.

A termelői és alkotói funkció egyensúlya

Ma már az Umbrella is egyre több digitális platformra gyárt komplex kampányokat. Egy márka például reklámkampánya részeként a félperces hagyományos reklámfilm mellé két perc hosszú YouTube-imázsfilmet, a hirdetőhöz csak áttételesen köthető, szponzorált dokumentumfilmet, pár másodperces Facebook-videohirdetéseket, vírusfilmet vagy más formátumú videókat is rendelhet. Ilyen volt például a Yonderboi fémjelezte és a Vodafone által finanszírozott Hangtérkép is, amely miközben áttételesen a szponzor brandjét erősítette, valójában közösségi zenekészítéssel kísérletezett.

Umbrella.tv

Az arcba tolt reklámok – legyenek bármilyen pontosan belőve – nem mindig keltik fel a fogyasztók figyelmét. A legtipikusabb online olvasói magatartás a banner és a brandek digitális kampányainak figyelmen kívül hagyása, a reklámfilmek átugrása, vagy multiplatformos médiafogyasztás esetén a hirdetés idejére másik médiaeszközre figyelés. A kezdeti fellángolás és a digitális hirdetések mindenhatóságának hangoztatásával szemben egyre többen jutnak vissza a kiinduló ponthoz, miszerint a körítés – vagyis a kommunikációs csatorna – semmit sem ér jó tartalom nélkül. Erre a felvetésre adott erős válasz volt a Stabilo írószermárka életérzés-reklámfilmje az Umbrellától, ami a hossza ellenére leköti a netező figyelmét két YouTube-videó között.

A jó tartalomhoz viszont kreativitás kell, ahhoz pedig megfelelő szabadság. Az Umbrella alapítói vallják: számukra nem a technológia, hanem az ember a prioritás – ezért is igyekeznek a velük dolgozó rendezőknek testhezálló munkákat adni. Erejükhöz mérten vállalnak nem profitorientált munkákat is, a cégvezetők nézetei szerint ugyanis ha az alkotókat okosan menedzselik, azzal a motiváltságukat is megfelelő szinten tartják.

Tudásuk mellé alkalmanként pénzt is szereznek kreatív ötleteik megvalósításához. Részt vettek például idén a nemzetközi színtéren is pörgő Yvein Monq Twun című klipjének elkészítésében, de segítették a 2013-as kecskeméti animációsfilm-fesztivál nagydíjas filmjének, a My Name is Boffer Bingsnek a létrejöttét is.

A cikk eredetileg a HVG Business Extra című kiadványban jelent meg.