A megállapodás értelmében a munkavállalók évente 24 órával, három munkanappal többet dolgoznak változatlan bérért, egy évre befagyasztják a béreket, a közszférában 2019-ig egyharmadával csökkentik a szabadsággal összefüggő juttatásokat, és emelik a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulását.

Az intézkedések évi mintegy 1700 euróval csökkentik egy havi 3000 eurót kereső közalkalmazott jövedelmét. A vásárlóerő visszaesését adócsökkentéssel mérsékelnék.

Juha Sipilä miniszterelnök szerint a program előmozdítja annak a megvalósulását, hogy 2019-ig 110 ezer új munkahelyet teremtsenek és a jelenlegi 68,5 százalékról 72 százalékra növeljék a foglalkoztatottságot.

A finn gazdaság 3 évi recesszió után tavaly indult növekedésnek, a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal bővült. A gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a kulcsfontosságú orosz piac zsugorodása, a hajdani zászlóshajó Nokia leépülése és a papírpiaci kereslet visszaesése a digitális technikák elterjedése nyomán.

A kormány korábbi becslése szerint a munkaköltségek terén Finnország versenyképessége 15 százalékkal rosszabb, mint Németországé vagy Svédországé. Egyes elemzések szerint a finn export versenyképessége 2007 óta 10-20 százalékkal romlott az eurózónabeli versenytársakhoz képest, mert a gazdaság gyenge teljesítménye ellenére erősen nőttek a munkaköltségek.