Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Ezzel ugyanis megszegte a befektetésekről szóló uniós törvényeket és bilaterális szerződéseket, szögezi le az EB, amely amúgy támogatja, hogy az állam meg akarja védeni a hitelezőket, akiknek az árfolyam-ingadozásból káruk származik. De a horvát parlament olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé tette minden hitelfelvevő számára (kivéve a jogi személyeket), hogy a svájcifrank-alapú hiteleik euróra váltását az aktuális piaci árfolyamon tegyék meg, azzal a kamattal, amely a hitelfelvétel időpontjában volt érvényes. Ennek a költségeit pedig majdnem teljes egészében a hitelintézeteknek kellett állniuk, ez pedig túlhalad azon a legitim célon, hogy megvédjük a szegényeket és elkerüljük a hitelválságot, folytatja az EB indoklása. "A törvény visszaható hatálya veszélyezteti a jogbiztonság elvét, és egyúttal aláássa a befektetők bizalmát is."
A horvát parlament tavaly januárban szavazta meg a kormány javaslatát, amelynek értelmében egy évre 6,39 kuna/svájci frank árfolyamon rögzítik a frankban felvett hitelek törlesztési árfolyamát. A svájcifrank-alapú hitelek eurósításáról szóló törvényt szeptemberben fogadták el a képviselők. A hitelintézeteknek három hónapjuk volt arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, a költségeket pedig saját maguknak kellett állniuk, amit adókedvezmény formájában leírhattak. A Horvátországban működő legnagyobb külföldi bankok az Erste Group Bank AG, a UniCredit SpA, az OAO Sberbank, továbbá a Raiffeisen Bank International AG és a Hypo Group Alpe Adria AG ezt követően bejelentették, hogy perelni fogják a horvát államot, mert megszegte az uniós törvényeket.
