Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Rövid időn belül kétszer is belenyúlt a kormány a 33 milliárd forintnyi uniós támogatást felölelő nemzeti kastély- és várprogramba. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül a turisztikai célú fejlesztéseket támogató kiírásban eredetileg a megítélt támogatás 30 százalékát lehetett előlegként felvenni. Ezt az arányt áprilisban 50, hétfőn pedig 100 százalékra módosították.
A lap megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy mi indokolta a változtatást, de lapzártáig nem kaptak választ.
A program lényege az állami tulajdonban lévő kastélyok, várak turisztikai hasznosítása a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ irányításával. Egy projektre legfeljebb 1,5 milliárd forint jut, de a támogatás a duplája, hárommilliárd is lehet, ha világörökségi helyszínről van szó.
Négyzetméterenként 400 ezer forintig lehet a költségeket elszámolni a műemlékekre, a nem műemléki épületek építésére 320, átalakítására pedig 220 ezret. Egyelőre csak állami kézben lévő kastélyokról szól a program, de egy megkérdezett szakértő szerint ez még változhat.
Úgy véli ugyanis: nehezen képzelhető el, hogy fejlesztési forrás nélkül maradjon Orbán Viktor veje, Tiborcz István, aki állítólag a hozzá közeli üzletemberek közreműködésével vetheti meg a lábát Turán. Az ottani Schossberger-kastélyhoz 200 millió forintért jutott hozzá a befektetői csoport, de a Magyar Nemzeti Bank sem maradt kastély nélkül: az intézmény a 680 millió forintért meghirdetett tiszaroffi Borbély-kúriát szerezte meg.
Az informátor szerint a milliárdok egészének előlegként való felvételét az Európai Bizottság is rossz szemmel nézi. Nehezen követhető nyomon ugyanis a pénzköltés, másrészt alapjaiban kérdőjelezi meg a rendeltetésszerű felhasználást. Ez az összeg ráadásul most még csak virtuálisan EU-s forrás, hiszen a központi költségvetés terhére a 33 milliárdot a Magyar Államkincstár bocsátja a Forster-központ rendelkezésére. Csak akkor válik ténylegesen is uniós támogatássá, ha Brüsszel ellentételezi a benyújtott számlákat, ez pedig akár a hét plusz két éves ciklus végéig, 2022-ig is elhúzódhat.
Kormányhatározattal eddig 19 kastély került át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől a Forsterhez, 2018-ig pedig további 16 cserél gazdát. Kilenc kastély esetében már a támogatási szerződések megkötésénél tartanak. A 2017-es adótervek szerint a kastélyok felújítási költségeit 31 milliárd forintig levonhatja az adóalapból a kastély tulajdonosa, bérlője, vagyonkezelője. A kiadások 50 százalékával a társaságiadó-alap is csökkenthető – emlékeztet a lap.
Borászatalapítás után kastélyvásárlás lesz a milliárdosok új hobbija
