Nagyon furcsa választ adott Tállai András egy kérdésre a minap a parlamentben. Az adóügyekért felelős államtitkár ezúttal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyett ugrott be, hogy Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdését válaszolja meg az online pénztárgépekkel kapcsolatban.

Tóth Bertalan azt kérdezte, hogy mikor csökkentik azt a hatósági árat, amelyet az online pénztárgépek és az adóhatóság közötti adattovábbításért kérnek az erre kiválasztott szolgáltatók. Az online kasszákba ugyanis be van építve egy olyan chip, amely a SIM kártya funkcióit látja el, és ezen keresztül kommunikál a gép a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervereivel. Ennek a szolgáltatásnak hatóságilag meghatározott ára van, amelyet a jogszabály szerint minden évben felül kell vizsgálni.

Ez azért is kényes kérdés, mert a kereskedők szerint aránytalanul drága a szolgáltatás, pénztárgépenként havi 1500-2500 forintot kell fizetniük érte.

Jól megy neki

A SIM chipek döntő részét Garancsi István egyik cége, a Mobil Adat Kft. gyártatja, és ezzel a társasággal köt szerződést a kereskedők többsége. A Mobil Adatnak persze nincs saját távközlési hálózata, ezért a Vodafone-tól vesz kapacitást, vagyis vele szerződik.

Hogy miért nem tudta az állam közvetlenül a három mobilszolgáltató valamelyikétől megrendelni mindezt (akár megversenyeztetve őket), és miért kellett több olyan privát céget is közbeiktatni, mint a Mobil Adat, örökre megválaszolatlan kérdés marad.

(Garancsi István egyebek között a Videtoton fociklub tulajdonosa, a Kopaszi-gátra tervezett, államilag kiemelt és hitellel támogatott óriási ingatlanberuházás építtetője, a miniszterelnök barátja.)

Amint arról korábban a Népszabadság nyomán a hvg.hu is beszámolt, Garancsi a Mobil Adat Kft.-ből jelentős osztalékot vett fel, a társaságnak pedig nagyon jól megy. A cégbírósági adatok szerint a cég, amely 90 százalékban van Garancsi tulajdonában, így teljesített 2015-ben:

• A bevétel az egy évvel korábbi 1,48 milliárdról 2 milliárd forintra emelkedett.
• Ez gyakorlatilag teljes egészében a kasszák után fizetett havidíjból származott, a cég tehát nem csinál mást, minthogy szerződik a kereskedőkkel, beszedi tőlük a pénzt, és hálózati kapacitást vesz a Vodafone-tól.
• Az adófizetés utáni profit 453 millió forint volt, ami a bevételhez képest nagyon magas arány, majdnem 23 százalék. Ilyen mértékű nyereség elérése a távközlési piacon ma már ritkaságszámba megy.
• Ebből azonban a tulajdonosok 420 milliót kivettek, Garancsi személyesen 378 millió forintban részesült.

2000-ből 378 a zsebbe

Durva egyszerűsítéssel mindez azt jelenti, hogy amikor a sarki zöldséges kifizeti az átlagosan 2000 forintos havidíjat a Mobil Adatnak, akkor ebből 378 forint azonnal személyesen Garancsi István zsebébe vándorol (ebből persze neki még adóznia kell).

A fő érdekesség azonban most az, hogy Tállai András válaszából kiderült: a szolgáltató a tárgyalásokon úgy gondolta, hogy nem elég neki ez a pénz, még növelni is szerette volna az összeget. A Nemzetgazdasági Minisztérium Tállai szerint ellenállt, mérséklést szeretett volna elérni, de mint az államtitkár mondta, ez sajnos lehetetlen volt. Indoklásul Tállai azt írta:

„A szolgáltatást nyújtók egy része szerint a hatósági ár jelenlegi mértéke olyan alacsony, hogy veszteséget okoz számukra ennek a szolgáltatásnak a nyújtása, és amennyiben a hatósági ár mértéke tovább csökkenne, akkor megszüntetnék ezt a szolgáltatást.”

Az államtitkár azt is felvázolja, hogy ez miért ad okot súlyos aggodalomra. A pénztárgépeket ugyanis ki kellene dobni, ha a Mobil Adat (vagy más) megmakacsolná magát, mert ha már nem lát fantáziát az üzletben, és úgy vonul ki a piacról, hogy nem adja át a szolgáltatását egy versenytársának, akkor a pénztárgépek használhatatlanná válnak.

Ami viszont nem derül ki Tállai válaszából, hogy a tárgyalásokon miért fogadta el a minisztérium ezt az álláspontot, hiszen a Mobil Adat számai arra utalnak, hogy az értékesítési láncban ilyen díjak mellett is vaskos profitszerzési lehetőség van.

Márpedig ez így összességében arra utalhat, hogy az állam úgy szerződött a Mobil Adattal, hogy az bármikor meg tudná zsarolni a szolgáltatás feladásával.

Persze ha eltekintünk attól, hogy Garancsi és két tulajdonostársa kiveszi a pénzét a cégből, akkor a nyereség már „csak” 33 millió forint, ami tényleg közelít ahhoz az értékhez, ami egy ilyen társaságnál racionálisnak tekinthető.

Újabb néhány tízezer pénztárgép

Jelenleg 217 ezer online pénztárgép működik az országban. Az év végéig ez a szám további 25-30 ezerrel bővülhet. Szeptember végétől online pénztárgép használatára kötelezik a gépjárműjavítókat, a karbantartási, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, a motorkerékpáralkatrész-kereskedelmet és -javítást, plasztikai sebészeti tevékenységet végzőket, a diszkókat, a ruhatisztítókat, a wellness-szolgáltatást nyújtókat és az utazási irodákat. Januártól a taxisok és a pénzváltók következnek.