Hamar kiheverték a világ piacai az első sokkot Donald Trump megválasztása után. Amíg az első reakciók, például a mexikói peso vagy a távol-keleti tőzsdék zuhanása még katasztrófát vetítettek előre, az európai piacokon már alig volt esés. A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX pedig az első néhány perc esése után gyakorlatilag visszapattant, és fél százaléknál is kisebb csökkenéssel reagált az elnökválasztás tőzsdenyitás előtt néhány perccel véglegessé vált eredményére.

AFP / Klaus Ohlenschlanger

Mégis volt egy komoly változás – hívta fel a figyelmet a hvg.hu-nak Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője: a forgalom harmadával magasabb az átlagosnál, 12 milliárd forint körüli. Vagyis a brókerek is úgy látják, most érdemes adni-venni ezeken a piacokon, távol Amerikától. A forint is viszonylag épen úszta meg: hajnalban még gyengült az euróhoz képest, ám tíz után már az elmúlt napokban jellemző 305,3 forint körüli szinten adtak egy eurót a devizapiacon.

A forint nem Orbán Viktor gratulációjának köszönheti a kedvező kurzust, sokkal inkább annak, hogy stabil befektetési lehetőséget látnak benne. Ugyanígy erősödni tudott a nemesfémek vagy a svájci frank árfolyama, mindkettő a kockázatkerülők befektetésének számít.

Nem mindennel voltak ilyen kegyesek a befektetők: a török líra és a mexikói peso például komoly zuhanást produkált. Előbbinél a Törökországra jellemző politikai bizonytalanság negatív hatását erősítette fel az elnökválasztás, utóbbinál sokkal közvetlenebb a kapcsolat: Trump bevándorlásellenes kijelentéseinek legfőbb célpontja éppen Mexikó volt. A peso több mint 8 százalékot veszített értékéből hajnal óta, nem kizárt, hogy a helyi jegybank is beavatkozik a deviza védelmében, mások inkább rendkívüli, 100 bázispontos kamatemelésre számítanak.

AFP / Yoshikazu Tsuno

A részvénypiacokon is a megválasztott elnök kampányban tett nyilatkozatai határozták meg a mozgásokat. Az alternatív energiával foglalkozó cégek árfolyama például esett, ezzel szemben a bányacégeké emelkedni tudott, ami összefügg azzal, hogy Clinton a klímavédelem, Trump viszont a hagyományos fosszilis energiahordozók szektora mellett állt ki. A legnagyobb nyertesek a gyógyszeripari papírok lettek, Európában 3 százalék feletti emelkedést produkáltak. Itt is annak örültek a befektetők, hogy nem Hillary Clinton nyerte az elnökválasztást, a demokrata politikus ugyanis az agresszív áremelések ellen kívánt fellépni, valamint változatlanul hagyta volna a szektort érintő adókat.

Alapvetően nem lehetett olyan szélsőséges mozgásokat látni, mint június végén, a Brexitről döntő brit népszavazás után. Ezt részben az is indokolja, hogy az elmúlt napokban már óvatosak voltak a tőzsdék, Kiss Mónika szerint pedig a megnyugvás egyik magyarázata az, hogy Hillary Clinton elismerte vereségét. Korábban ugyanis tartani lehetett attól, hogy a bukott jelölt vitatni fogja a választás eredményét (még akkor is, amikor Clinton kampánystábja jelezte, a politikus nem szólal fel hívei előtt).

A kiürült Convention Center, miután Hillary Clinton elbukott az elnökválasztáson

AFP / Jewel Samad

Ez a veszély tehát gyorsan elhárult, de a bizonytalanságot okozó tényezők sora távolról sem ért véget. Igaz, egyelőre a tőzsdéken nem nagyon lesz mire reagálni. Trumpot januárban iktatják majd be, stábja összetétele és a kampányban csupán nagy vonalakban felvázolt programjának konkrét elemei csak akkor lesznek világosak. Addig pedig számtalan olyan esemény várható, amely nemhogy megbillentheti, de a feje tetejére is állíthatja a világ piacait.

Ilyen lesz az olajtermelő országokat tömörítő OPEC soros gyűlése november 30-án, ekkor az olajkitermelés szintjéről dönthetnek, ami a nyersanyag árát mozdíthatja meg.

Az euróövezet jövőjét viszont leginkább a négy nappal későbbre várható olaszországi népszavazás befolyásolja. Ez alapvetően az alkotmány módosításáról dönt, ám ha elbukik Matteo Renzi kormányfő kezdeményezése, az előrehozott választásokhoz vezethet. Az pedig a szélsőséges – értsd: euróellenes – politikai erők előretörésével járhat, ami végzetes lehet az amúgy is igen törékeny olaszországi bankrendszer számára. Nem véletlen, hogy az európai tőzsdéken az elnökválasztást követően (ismét) az olasz bankok részvényeinek árfolyama kezdett meredeken esni.

De decemberre várható még a brit legfelsőbb bíróság döntése arról a beadványról is, amely alapján a Brexitet csak parlamenti jóváhagyást követően indíthatná el a brit kormány. És az év utolsó hónapjában várható kamatdöntés az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednél, miközben euróövezeti párja, az Európai Központi Bank az európai gazdaságélénkítésben fontos szerepet betöltő élénkítési program további sorsáról dönthet majd.

AFP / DPA / Frank Rumpenhorst

Trumppal kapcsolatban titkon abban reménykednek a piacokon, hogy valójában nem lépi meg mindazt, amit nagy hangon ígért az elmúlt hónapokban – véli az Equilor vezető elemzője. Az Amerikai Egyesült Államok elnökétől joggal várható el a megfontoltság, de a politikai tapasztalat nélkül a Fehér Házba kerülő Trumpnál nehéz megjósolni, hogy valóban nyugodt politizálásba kezd-e.

Az is fontos szempont, hogy nem csak az elnökválasztást nyerték a republikánusok, de a Kongresszus mindkét házában meg tudták őrizni a többséget. Ez elméletben kedvez Trumpnak, más kérdés, hogy a párt számos potentátja elhatárolódott tőle az elmúlt hónapokban, az összeboruláshoz megint csak a mostaninál konszolidáltabb politizálásra lesz szükség. Az üzletemberből lett elnök mindenesetre egységet és együttműködést ígért az egész nemzetnek.

A Fitch-et azonban nem győzték meg tervei: a hitelminősítő szerint a "Trumponomics" súlyosan veszélyezteti az USA költségvetési stabilitását. Trump adócsökkentési és költekezési tervei valóban jelentősen növelhetik az államadósságot. Paul Krugman ennél is tovább ment: a Nobel-díjas közgazdász szerint az új elnök gazdaságpolitikája globális recesszióba taszíthatja az amúgy is törékeny világgazdaságot.