Felemás sikert értek el itthon azok az önkormányzatok, amelyek kreatív helyi adók kivetésével igyekeztek növelni bevételeiket. Elbukott az az alsónémedi kezdeményezés is, amely alapján az önkormányzat napi 800 forintot szedett volna be azoktól, akik a településen nem saját vagy családjuk ingatlanában élnek, és legalább 90 napja nincs bejelentett munkahelyük.

Nem voltak sikeresek azok a települések sem, amelyek toronyadó kivetésével próbálkoztak. Mint a Magyar Nemzet néhány napja beszámolt róla, sem Pilisjászfalu, sem Bodonhely nem lett gazdagabb attól, hogy a falusi felhőkarcolókra – vagyis a mobil-átjátszóantennákra – sarcot vetettek ki.

Ennél sikeresebbnek mondható a főváros nyolcadik kerülete által kitalált adó. A 2015-ben bevezetett közterhet azoktól a magánszemélyektől szedik be, akik olyan józsefvárosi lakásban élnek, ahová nincsenek bejelentve, vagy azoktól, akik bérbe adják itt található lakásukat. Ebben még semmi érdekes nincs, abban annál inkább, hogy az adó mértéke egységesen évi 28 140. Ennyit kell fizetni, függetlenül attól, hogy egy Palotanegyedben található négyszobás lakásról van szó, vagy egy lepukkant garzonról a rossz hírű Magdolna negyedben.

Szép kilátás, több adó

A hazai önkormányzatok találékonysága messze van a világszínvonaltól. A portugáloknál például panoráma- és napsütésadót vezetett be a kormány – az amúgy az önkormányzatok által szedett ingatlanadó felturbózására. Valójában nem új adóról van szó, és nem is adóemelésről, hanem – mint a baloldali kormány vallja – „igazságos” teherviselésről.

Ennek nevében kell a háztulajdonosoknak több adót kell fizetniük, ha remek a kilátás a lakásukból, vagy ha az átlagosnál több napsütés jut be. Nem is kicsit: a „kényelmi hányados” miatt egy jó helyen levő lakás adója 20 százalékkal is nőhet.

AFP / Zublena Manuel

A revizorok nem csak a napot nézik az adó kiszámolásakor: a rendelet 13 olyan tényezőt sorol, amely növeli az ingatlan – és így a közteher – mértékét. Az is 20 százalékos emelést von maga után, ha valaki családi házban lakik. Ha ennek az udvarában van egy teniszpálya, az három százalékot ér, de egy saját úszómedence már hatot. Igaz, ha azt közösen használják a szomszédokkal, 3 százalékos a növekedés. Ha értékes helyen van az ingatlan, akkor 10 százalékot dobnak a közteherre, de 2 százalékkal akkor is nő, ha négy emeletnél alacsonyabb épületben található, ahol működik lift.

Több esetben csökkenhet is az adó mértéke. Például akkor, ha nincs a lakásban a konyha, fürdőszoba, ha a három emeletnél magasabb házban nem működik lift, ha zajos a környék és az ablakok például temetőre néznek.

Az ingatlanszakma és az érdekvédők egy emberként tiltakoztak a komfort büntetése ellen, mondván az adót már így is a lakás értéke határozza meg (annak 0,3-0,45 százaléka), az érték pedig úgyis jórészt az említett tényezők függvénye. Pedig a rendszer nem új: hasonló megkülönböztetéseket már 2014 óta alkalmaznak a kereskedelmi ingatlanok esetében. Igaz, ezeknél a kényelmi eltérés mértéke legfeljebb 5 százalék volt – és a napsütésről szó sem esett benne.

Kedvezmény kastélylakóknak

Ezek után csak azon lehet csodálkozni, hogy a portugálok az esőt nem adóztatják. Igaz, megtették helyettük mások: több amerikai államban is próbálkoztak már esőadó bevezetésével. Egészen pontosan azzal, hogy a súlyos esőzések miatt megrongálódott helyi infrastruktúra helyreállításába valamilyen módon bevonják az ingatlantulajdonosokat is. Nagy karriert nem futott be a kezdeményezés: Marylandben három évet élt a rendelkezés, Illinois-ban pedig azonnal leszavazták – önkéntes alapon azért mindkét helyen fizethető a teher.  

AFP / Castelo de Sao Jorge

A helyi adók kiszámításánál sem csupán a portugáloknál vannak furcsa szokások. Az olasz építményadónál például azok kaphatnak engedményt, akik használják is tulajdonukat – magyarul laknak benne. Ez idáig rendben is van, ettől az évtől azonban ez már független a mérettől, vagyis a luxusingatlanok és kastélyok tulajdonosai is számíthatnak a kedvezményre.

Oregonban pont ellentétes a logika: ott a bonyolítás miatt áll a bál. Az állam fővárosában, Portlandban még a kilencvenes években hoztak egy törvényt, amely nem csak az adó maximális kulcsát határozta meg, de területekre lebontva azt is, hogy mennyivel nő az adózandó értéke az egyes ingatlanoknak. A piac azonban egyáltalán nem követte a törvényalkotók logikáját, így mára két értéke lett a házaknak: amennyiért el lehet őket adni és amennyi után adót kell fizetni. Így paradox módon az alacsony adóteher még tovább is emeli a piaci árat olyan helyeken, amelyek az elmúlt húsz évben lettek felkapottak.

Hogyan rejtsük el az úszómedencét?

A görögöknél is fontos bevételi forrás az ingatlanadó, talán azért, mert házukat nehéz eltitkolniuk az adófizetőknek. Athénban akkor sem jönnek zavarba, ha már semmit nem találnak a ház körül, amire adót vethetnének ki. A legújabb ötlet egy igazolás, amelyet minden ingatlantulajdonosnak be kell szereznie, és 5-7 évente megújítania. Hogy miért, az nem derül ki, hiszen energetikai bizonyítványt már most is ki kell állítaniuk a tulajdonosoknak, és építményadót is fizetnek – a válság óta egy extra ingatlanadóval megfejelve.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az adózandó tételeket ne tudnák elrejteni az ingatlantulajdonosok: a megadóztatott úszómedencét letakarják, vagy a ház építését soha nem fejezik be. Ebben az esetben jelentős kedvezményre számíthatnak. De ha egyik sem megy, akkor nehéz anyagi helyzetükre hivatkozva kérnek kedvezményt, vagy egyszerűen elfelejtik befizetni az adót.

AFP / Hans-Joachim Ellerbrock

Ez vezetett ahhoz, hogy néhány éve a görög kormány számos sajátos szigorítást vezetett be. Arról döntött például, hogy az ingatlanadót a villanyszámlával együtt kellett leróni, így aki elmulasztja az adófizetést, annál kikapcsolják az áramszolgáltatást. Most pedig a bankszámlákat kezdik nézni: ha valakinek 38 ezer eurónál több van rajta, elveszíti azt a jogosultságát, hogy 50 százalékos kedvezménnyel adózhasson tulajdona után.

Az ingatlanadó kicselezése sem kizárólag görög nemzeti sport. Floridában például nem kell telekadót fizetni, ha valakit marhát tart. Ez persze logikus lehetett, amikor bevezették, ma viszont nem csupán a cowboyok járnak vele jól, hanem minden ingatlanfejlesztő cég. (Eközben: több európai ország a marhákra vetett ki klímaadót, pontosabban a marhák által kibocsátott gázok miatt kell fizetniük a tulajdonosaiknak, a dánoknál például egyedenként évi 30 ezer forintnak megfelelő összeget.)

A görögökkel és a portugálokkal ellentétben Floridában az úszómedence sem feltétlen jelent súlyos adóterhet. El lehet ugyanis könyvelni egészségvédelmi célú befektetésként, így a használata is gyógykezelésnek minősül. Ehhez persze előbb egy diagnosztizált betegséget kell produkálni, de az adókedvezményért igazán megéri.