Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Rövid, alig háromoldalas törvényjavaslatot adott be Németh Szilárd. A rezsibiztos első ránézésre nem sok izgalmat tartogató tervezettel állt elő: mindössze annyit kér a parlamenttől, hogy a villamos energia és a földgáz rendszerhasználati díjait határozat helyett rendeletben állapítsa meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Az egész törvényjavaslat másról sem szól, mint hogy Németh felsorolja a paragrafusokat, ahol ezt a határozat szót rendeletre kell cserélni – csakhogy ez sokkal többet jelent, mint amire elsőnek tűnhet. Valójában ugyanis épp ezzel az egy szóval indulhat újra a harc a kormány és a szolgáltatók, valamint az EU közt.
A helyzet ugyanis az: a mostani helyzetben, amikor határozatban döntik el, mennyi lesz a rendszerhasználati díj, a szolgáltatók élhetnek ez ellen jogorvoslattal. Ha rendeletben közlik a díjakat, akkor nem lesz meg ez a lehetőség, egyszerűen el kell fogadni, amit a hivatal diktál. Akkor is, ha olyan számokat követelnek meg, amelyeknek a szolgáltatók szerint közük sincs a piaci valósághoz. Márpedig épp ez volt a korábbi rezsiharcnak az egyik, egyszer már eltörölt pontja, amelyet a szolgáltatók és Brüsszel is az uniós irányelvekkel ellentétesnek gondolt. A kormány a korábbi viták után azt javasolta az EU-nak, hogy bíróságon megtámadható határozatban állapítsák meg a díjakat, rendeletben pedig csak az ezt megalapozó elvi szabályokat adják ki.
Új tervet főztek ki a rezsicsökkentésre.
Stiller Ákos
Németh Szilárd most azt írta: a törvényjavaslat célja a rezsicsökkentés eredményeinek 2016. december 31. utáni megőrzése. Ez egyelőre újabb csökkentést nem jelent, de a lehetőséget megteremti rá. Alig egy évvel a választás előtt újra nagyot dobhat ezzel a kormány: Lázár János már augusztusban belengette, hogy
amennyiben a szervezeti strukturális átalakítás jól halad, van még lehetőség rezsicsökkentésre.
Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a tervből törvény is lesz. A javaslatnak van ugyanis kétharmados része, tehát a kormánynak ismét meg kéne szereznie legalább két ellenzéki képviselő támogatását. Ami persze egyáltalán nem elképzelhetetlen; emlékezhetünk, 2014 előtt sem tudott az ellenzék mit kezdeni a kormánypárt csodafegyverével.
