Aligha megy tutira az az ingatlanbefektető, aki manapság azért vesz egy vagy több lakást Budapesten, hogy az Airbnb felületén áruba bocsássa. Az elmúlt három év adatai azt mutatják, hogy ez a piac is éppúgy viselkedik, mint bármely másik: néhány szereplőnek jól megy, de a lakások többsége szerényen vagy kifejezetten rosszul teljesít.

Ezt támasztja alá az is, hogy 2014 eleje óta 13,5 ezer lakás jelent meg az Airbnb budapesti hirdetéseiben, ám közülük 5,5 ezer el is tűnt – magyarázta a HVG-nek Jancsik András, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatási rektor-helyettese. Jancsik az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, Michalkó Gáborral és Csernyik Mártával, a BGE turizmus mesterszakos hallgatójával 2014 elejétől egy szoftver segítségével folyamatosan figyeli az Airbnb fővárosi kínálatát, és ennek alapján több hiedelmet is cáfol.

Nem konkurencia

A tulajdonmegosztáson alapuló gazdaság modern szállásadói sokkal inkább bővítették a turisztikai piacot, mintsem elszívó hatásuk lett volna a hagyományos vendéglátóhelyekkel szemben. Miközben tavaly már 2 millió éjszakát töltöttek Budapesten azok, akik a szállásmegosztó valamelyik lakását bérelték ki, a hotelek sem kongtak az ürességtől, sőt, valamelyest még növelni is tudták kihasználtságukat, hiszen 2015-ben már több mint 8 millió vendégéjszakát könyvelhettek el.

Fülöp Máté

Ráadásul a szállodák – nyilván a profizmusnak köszönhetően – jóval eredményesebben használják ki kapacitásukat. Míg a hagyományos szálláshelyek átlagos foglaltsága 50 százalék fölött van, az interneten kínált lakásokat nagyjából feleakkora mértékben tudják megtölteni vendéggel. A lakásoknak ugyanis alapvetően az Airbnb jelenti a reklámot, míg a hotelek egyéb marketingeszközzel is élnek, saját márkanevük van, esetenként egy-egy konferenciát is megcsípnek.

Nem árletörő

Az sem igaz, hogy az Airbnb-n hirdetett lakások nagyságrenddel olcsóbbak lennének, mint a szállodák, és ezzel lehetetlenítik el a patinás vendéglátóhelyeket. Egy-egy lakás átlagos ára a négycsillagos hotelszobák tarifájával azonos nagyságrendű, de ha figyelembe vesszük a szobák számát, akkor is elérik a háromcsillagos szállodák vagy a panziók szintjét. Ráadásul a vendégek ott még reggelit és további szolgáltatásokat is kapnak.

Persze itt is nagy a szórás, 10-12 eurótól egészen 80-100 euróig is felkúszhat egy lakás ára. És téved, aki azt hiszi, hogy az olcsó a legkelendőbb. Éppen ellenkezőleg, a legolcsóbb kéglik foglaltsága meglehetősen alacsony, míg az éjszakánként 28-32 euróért kínált lakások pörögnek leginkább a piacon.

Ez azzal függ össze, hogy az Airbnb-n sokat számít a vendégvélemény. Vagyis a lakáskiadók nem elsősorban az árral versenyeznek, hanem a minőséggel tarolnak: a kutatók úgy tapasztalták, hogy a vendégvéleménynek az árnál is erősebb hatása van a foglaltságra.

Nagyban utaznak

A közösségi szállásmegosztásból még nem veszett ki az a romantikus életérzés sem, amely a hőskorban létrehozta: leginkább lakva lehet megismerni egy másik kultúrát, embercsoportot, miközben barátokat lehet szerezni, kapcsolati hálót lehet építeni. A vendégek közül legalábbis sokan ezt keresik.

Az is igaz ugyanakkor, hogy az üzemeltetők nagyobb része több lakást is kezel, az ingatlanok mindössze 47 százaléka tartozik "egylakásos" házigazdához. Néhányuk valóban nagyban játszik, 40-60 lakást üzemeltet. A szóbeszéddel ellentétben azonban szinte mindegyikük hazai, nem pedig külföldi. Előfordul ugyan, hogy egy-egy épületből akár egy vagy esetleg két szint is az övék, de inkább a város több pontján hirdetik a lakásokat, és nem jellemző, hogy kvázi hoteleket működtetnének.

A legtöbb Airbnb-lakás a Nagykörúton belüli pesti részen található, a körúton kívül már csak elszórtan vannak ingatlanok, Budán pedig még ritkábban, olyankor is inkább panziók használják ki a közösségi szállásmegosztó reklámerejét.

Van vesztenivaló

Ha pedig az a kérdés, hogy feketéznek-e az airbnb-zők, akkor azt lehet mondani, hogy nem feltétlenül nagyobb arányban, mint a gazdaság bármely más ágában. Jancsik Andrásék azt is megnézték, hogy ezek a lakások megjelennek-e a regisztrált szálláshelyek statisztikáiban. Nagyjából 70 százalékuk igen, és 30 százalékuk marad homályban.

Stiller Ákos

Ez nem kis szám – teszi hozzá a kutató, de azt semmiképpen sem lehet mondani, hogy az Airbnb a feketegazdaság szálláscsinálója. Még akkor sem, ha arra már nincs adat, hogy a bevételük hány százaléka után fizetik meg az adókat.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a közelmúltban azt javasolta, hogy szigorítsák a bérlakások turisztikai célú kiadásának feltételeit, illetve a társasházak esetében a többi tulajdonosnak is hozzá kellene járulnia a lakások kiadásához. Mint mondták, nem betiltani szeretnék az Airbnb-t, csak kiterjeszteni rá azokat a követelményeket, amelyeknek szállodaüzemeltetőként meg kell felelniük.

Jancsik András azt mondja, a világon számos példa van arra, hogy a helyi hatóságok, önkormányzatok összefognak az Airbnb-vel az idegenforgalmi adóbevétel beszedése és a tevékenység pontosabb szabályozása érdekében. Az amerikai tulajdonos önmagától ezt nem teszi meg, de a kiszorítás helyett inkább tárgyalni kell vele. Ha ugyanis elveszítjük azt a kétmillió éjszakát, amelyet ezekben a lakásokban töltöttek el a vendégek, akkor nemcsak a lakástulajdonosok és üzemeltetők maradnak hoppon, hanem a turistákat ellátó többi szolgáltató is.

Az Ubert elüldözték, de a közösségi gazdaság kijött a spájzból

Jóllehet, az Uber budapesti működését ellehetetlenítette a kormány, és ebbe az irányba szorítja az Airbnb-t is, a megosztáson alapuló gazdasági formációk egyre nagyobb teret nyernek Magyarországon is. A kulcsot az internetezők jelentik - derült ki egy friss kutatásból.