szerző:
Szabó Yvette
Tetszett a cikk?

A mától hatályos kormányrendelet azoknak a bevételeit is módosítja, akik a munkahelyüktől távolabbi vidékekről járnak be dolgozni: vannak, akik mától pénzt kaphatnak, ám vannak, akik pénzt veszíthetnek.

Rövid ideig örülhettek a magasabb fizetésnek a diákmunkások, a kormány gyorsan visszavágta a minimálbér emelése miatt elszaladt apanázst. A kabinet még ősszel döntött úgy, hogy a diákmunkásokat kiközvetítő iskolaszövetkezetek a korábbinál több pénzt kaphassanak megbízóiktól.

Ennek alapján decembertől úgy határozták meg a minimális szolgáltatói óradíjat, hogy a minimálbér 1,274-szerese, szemben a korábbi 1,178-as szorzóval. Így lett az iskolaszövetkezetek minimális járandósága a diákmunkások után a minimálbér esetén 815 forint, a garantált bérminimum esetén 946 forint. Az eredmény meg is volt: a karácsonyi szezonban az eladóhiány miatt lépten-nyomon olvashatók voltak a diákoknak részmunkaidőre kiírt hirdetések.

Csakhogy január elsejétől jelentősen nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, előbbi 111 ezer forintról 127 ezer 500 forintra, utóbbi 129 ezer forintról 161 ezer forintra.

A kormány a jelek szerint nem akarta, hogy ennyire elszaladjon a diákmunka bére, ezért most úgy döntött, hogy a már megkötött szerződésekre visszamenőlegesen is január 1-jétől újból visszaáll az 1,178-as szorzó.

A kormány több ponton változtatott azokon a szabályokon is, amelyek azt szolgálnák, hogy mobilabb legyen a magyar munkavállaló, vagyis távolabbi vidékekről is hajlandók legyünk munkát vállalni.

Mától a dolgozók már akkor is jogosultak lakhatási támogatásra, ha a lakóhelyük csak 60 kilométerre van a munkahelyüktől. Ennek a távolságnak eddig legalább 100 kilométernek kellett lennie. Megmaradt az a feltétel, hogy legalább hat hónapra szóljon a munkaviszony, és legalább heti 20 órás legyen a munkaidő, és nem lehet saját lakóingatlana a munkavégzés helyén. Új kritérium, hogy nem részesülhet más jogcímen lakhatási vagy közüzemi díjfizetési támogatásban.

Hiába nőtt azonban január 1-jétől a munkába járás költségtérítése kilométerenként 15 forintra a 9 forintról, most már a munkaadó mérlegelheti, hogy a dolgozójának csak az összeg 60 százalékát, illetve annál nagyobb arányát, vagy az egészet kifizeti.

Ez az adómentes térítés akkor jár a dolgozónak, ha nincs tömegközlekedés a lakó- és a munkahelye között, vagy a beosztása miatt „nem vagy csak hosszú várakozással” tudja használni a tömegközlekedés járatait, esetleg fogyatékosság miatt jogosult rá, illetve – ami a legtöbb jogosultat eredményezheti – bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van, vagy van olyan 10 évnél fiatalabb iskolás gyermeke.

Ez utóbbi meghatározásban ugyanakkor van egy újabb kedvező változás: eddig ugyanis csak bölcsis vagy ovis gyerek után járt a munkába járás költségtérítése, mostantól viszont 10 éves korig, vagyis nagyjából az alsós porontyok után lehet igénybe venni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Boris Johnson: Nem az oltások, hanem lezárás miatt csökkent a súlyos megbetegedések és a halálesetek száma

Boris Johnson: Nem az oltások, hanem lezárás miatt csökkent a súlyos megbetegedések és a halálesetek száma

A valaha mért legnagyobb fűrészhalat mosta partra a víz Floridánál

A valaha mért legnagyobb fűrészhalat mosta partra a víz Floridánál

Ha a kormány nem titkolná az oltásokra érkezett panaszokat, kevésbé tartanánk a keletiektől

Ha a kormány nem titkolná az oltásokra érkezett panaszokat, kevésbé tartanánk a keletiektől