Rövid ideig örülhettek a magasabb fizetésnek a diákmunkások, a kormány gyorsan visszavágta a minimálbér emelése miatt elszaladt apanázst. A kabinet még ősszel döntött úgy, hogy a diákmunkásokat kiközvetítő iskolaszövetkezetek a korábbinál több pénzt kaphassanak megbízóiktól.

Ennek alapján decembertől úgy határozták meg a minimális szolgáltatói óradíjat, hogy a minimálbér 1,274-szerese, szemben a korábbi 1,178-as szorzóval. Így lett az iskolaszövetkezetek minimális járandósága a diákmunkások után a minimálbér esetén 815 forint, a garantált bérminimum esetén 946 forint. Az eredmény meg is volt: a karácsonyi szezonban az eladóhiány miatt lépten-nyomon olvashatók voltak a diákoknak részmunkaidőre kiírt hirdetések.

Csakhogy január elsejétől jelentősen nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, előbbi 111 ezer forintról 127 ezer 500 forintra, utóbbi 129 ezer forintról 161 ezer forintra.

A kormány a jelek szerint nem akarta, hogy ennyire elszaladjon a diákmunka bére, ezért most úgy döntött, hogy a már megkötött szerződésekre visszamenőlegesen is január 1-jétől újból visszaáll az 1,178-as szorzó.

A kormány több ponton változtatott azokon a szabályokon is, amelyek azt szolgálnák, hogy mobilabb legyen a magyar munkavállaló, vagyis távolabbi vidékekről is hajlandók legyünk munkát vállalni.

Mától a dolgozók már akkor is jogosultak lakhatási támogatásra, ha a lakóhelyük csak 60 kilométerre van a munkahelyüktől. Ennek a távolságnak eddig legalább 100 kilométernek kellett lennie. Megmaradt az a feltétel, hogy legalább hat hónapra szóljon a munkaviszony, és legalább heti 20 órás legyen a munkaidő, és nem lehet saját lakóingatlana a munkavégzés helyén. Új kritérium, hogy nem részesülhet más jogcímen lakhatási vagy közüzemi díjfizetési támogatásban.

Hiába nőtt azonban január 1-jétől a munkába járás költségtérítése kilométerenként 15 forintra a 9 forintról, most már a munkaadó mérlegelheti, hogy a dolgozójának csak az összeg 60 százalékát, illetve annál nagyobb arányát, vagy az egészet kifizeti.

Ez az adómentes térítés akkor jár a dolgozónak, ha nincs tömegközlekedés a lakó- és a munkahelye között, vagy a beosztása miatt „nem vagy csak hosszú várakozással” tudja használni a tömegközlekedés járatait, esetleg fogyatékosság miatt jogosult rá, illetve – ami a legtöbb jogosultat eredményezheti – bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van, vagy van olyan 10 évnél fiatalabb iskolás gyermeke.

Ez utóbbi meghatározásban ugyanakkor van egy újabb kedvező változás: eddig ugyanis csak bölcsis vagy ovis gyerek után járt a munkába járás költségtérítése, mostantól viszont 10 éves korig, vagyis nagyjából az alsós porontyok után lehet igénybe venni.