Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
2018 tavaszára, vagyis a parlamenti választásokig döntés születik valamennyi uniós pályázat nyerteséről – mondta el a Portfoliónak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a sietségre természetesen egészen más magyarázatot adott a portálnak: szerinte azért sietnek az elosztással, mert ha bekövetkezik a britek kilépése az Európai Unióból, akkor elvesznek azok a források is, amelyeket ma még a nettó befizető szigetország tesz be az uniós kasszába.
A sietségnek persze van egy harmadik oka is: a magyar gazdaság eredményét jelentősen befolyásolják az uniós támogatások, ha azoknak a lehívása elapad – mint például 2016-ban – az meglátszik a GDP-növekedési adatokon is.
Más kérdés, hogy a kifizetés nem feltétlenül jelent teljesítést is, mivel nyár óta bőkezű előlegre számíthatnak azok, akik nyernek egy pályázaton, amit a kormány el is számol kifizetésként. (Brüsszelből azonban nem feltétlenül érkezik meg ez a pénz.) Így sikerült tavaly 1800 milliárd forint környékére feltornázni a pályázati kifizetést. Csepreghy azt nyilatkozta: az idei célszám még nincs meg, de 2000-3000 milliárd közötti összeg a terv.
Ahogy az elmúlt években is, a cél teljesülésekor az apparátusban dolgozók is prémiumra számíthatnak. Ennek összege negyedévente meghaladja a 200 millió forintot – közölte a miniszterhelyettes az interjúban. A bónusz idei mértéke akár növekedhet is, erről szintén Lázár János dönthet.
