Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Eddig az alkalmazottak belépőkártyája tartalmazott egy azonosító chipet. Ezzel léptek be a főbejáraton, ezzel nyitották a belső ajtókat és aktiválták számítógépüket. De sokszor előfordult, hogy otthon felejtették, vagy elvesztették a belépőt. Ezért a cég vezetése, egyelőre kísérleti jelleggel, nyolc alkalmazott kezén, a bőr alá ültette be a rizsszem nagyságú chipet.
A New Fusion illetékesei a belga sajtóban nyilatkozva elmondták, hogy ezzel a módszerrel egyszerűbbé vált az alkalmazottak élete. A 100 eurós chip nem csak a vállalaton belül hasznos, összeköthető egy okostelefonnal is. További nagy előny lehet, hogy baleset vagy rosszullét esetén a mentők gyorsan azonosíthatják a segítségre szorulót, bemérhetik tartózkodási helyét, és hozzájuthatnak a számukra fontos információkhoz. Az emberi jogok belgiumi ligájának vezetője, Alexis Deswaef azonban aggodalmait hangoztatta. Szerinte a beosztottak totális ellenőrzését is lehetővé teszi ez a módszer.
A belgiumi kísérletről beszámoló Le Figaro szerint mindez Franciaországban még elképzelhetetlen. Nem technikai, hanem jogi akadályai vannak annak, hogy egy cég az alkalmazottai „bőrébe bújjon”. A chip beültetést 2015-ben először az Epicenter svéd irodatechnikai cég alkalmazta, és egy belga vállalat is kipróbálta már. De az igazi áttörést talán a New Fusion valósíthatja meg, ha ott beválik, sokkal szélesebb körben is elterjedhet. A beültetett chippel történő azonosítást beléptető rendszerként alkalmazta 2016-ban egy argentin futballklub, korábban pedig egy exkluzív, spanyolországi diszkó törzsvendégei kaptak a bőrük alá chipet. Ezzel léphettek be, és fogyasztásukat is ezzel fizették.
