Tízmilliárd dolláros orosz–kínai kézfogás Moszkvában, ez is csak ígéret marad?

Egy hónapon belül harmadszor találkozik Hszi Csin-ping kínai és Putyin orosz elnök. Mindketten részt vesznek a G 20 csúcson a hétvégén Hamburgban. Hétfőn és kedden orosz–kínai csúcs lesz Moszkvában, ahol nemrég Kissinger egykori amerikai külügyminiszter járt, hogy előkészítse Trump és Putyin első személyes eszmecseréjét Hamburgban.

  • hvg.hu hvg.hu
Tízmilliárd dolláros orosz–kínai kézfogás Moszkvában, ez is csak ígéret marad?

A világ három legfontosabb vezetője számára most Észak-Korea az első számú közös téma. Erről nyilatkozott Hszi Csin-ping elnök is a Taszsz hírügynökségnek. A kínai államfő szerint az USA felborítja a stratégiai egyensúlyt a koreai félszigeten azzal, hogy Dél Koreába rakétaelhárító rendszert telepít. Amerika ezt azzal indokolja, hogy Észak-Korea állandóan nukleáris háborúval fenyegeti környezetét. Erről beszélt Trump és Hszi Csin-ping telefonon a hétvégén, de nyilván visszatérnek a témára Hamburgban is.


A három vezető másik közös témája Szíria, ahol Oroszország és Kína álláspontja közel esik egymáshoz. A Biztonsági Tanácsban együtt szokták megvétózni Aszad elnök elítélését. Bár Putyin és Hszi Csin-ping mostani moszkvai megbeszélésein valószínűleg a diplomácia viszi a prímet, de a gazdasági tényezők egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Különösen Oroszország számára, melynek Kína a legfontosabb gazdasági partnere. Június elején a Nagy Selyemút konferencián természetesen Putyin is részt vett Pekingben. Tegyük hozzá, hogy más európai vezetőkhöz hasonlóan Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt. A Nagy Selyemút az a program, melynek keretében Kína meg akarja hódítani a világot – gazdasági eszközökkel. Németországnak már Kína a legfontosabb gazdasági partnere, míg Pekingből nézve a világot: az EU az első számú kereskedelmi partner.


 Minthogy az Európai Unió – az USA-hoz hasonlóan – szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben, ezért a kínai kapcsolat létfontosságú Moszkva számára. Tudják ezt Pekingben is. Így megkötötték például az évszázad energiaüzletét hatalmas mennyiségű olaj és földgáz szállítására Oroszországból Kínába. Csakhogy ár nincs a szerződésében. A kínaiak – kihasználva a világpiaci rezsicsökkentést – olyan alacsony árat kínálnak, hogy az oroszok azt nem fogadják el. Most ugyan Moszkvában 10 milliárd dolláros üzletről beszélnek, de nem sietnek megmondani, hogy milyen szerződésekről van szó. Számtalan megállapodást kötöttek ugyanis a kínaiakkal, amelyekből nem lett semmi. Csak a szép ígéretek maradtak.

A mostani kétnapos moszkvai csúcs elsősorban Donald Trumpnak szól, akivel mind Hszi Csin-ping, mind Putyin találkozni fog Hamburgban. Mindhárman nagy művészei a blöffnek, de előbb vagy utóbb ki kell derülnie: a nagy trió – az USA, Kína és Oroszország – milyen feltételekkel működhet együtt a Trump-korszakban, amely már megkezdődött ugyan, de senki sem tudja pontosan, hogy milyen irányba tart.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.

Örülhet a világ, ha nagyobb baj nélkül megússza, hogy az USA megtámadta Iránt

Örülhet a világ, ha nagyobb baj nélkül megússza, hogy az USA megtámadta Iránt

Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.