Trump nemcsak beszél erről, de cselekszik is: az USA kilépett az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből és befagyasztotta a tárgyalásokat ugyanerről az Európai Unióval. Mindenki értette a célzást. Az EU és Japán között még 2013-ban megkezdődtek a tárgyalások a szabadkereskedelmi egyezményről, de egyik félnek sem volt nagyon sietős az ügy. Trump beiktatása után felgyorsultak az események. A szabadkereskedelmi tárgyalások hirtelen nagyon sürgősek lettek mind Tokió, mind pedig Brüsszel számára. Sikerült is összehozni az egyezményt, melyért Abe Sinzo miniszterelnök Brüsszelbe látogatott. Olyannyira siettek vele, hogy nem állapodtak meg a döntőbíráskodást illetően. Erről a következő hetekben is tárgyalnak. Viszont van egy egyezmény, melyet fel lehet mutatni Trumpnak Hamburgban, ahol a G20 csúcsot tartják- írja a párizsi Le Monde.

Az EU eddig Kanadával kötött hasonló egyezményt, de ez sokkal jelentősebb, hiszen Kanada lakossága 35 millió, míg Japáné 127 millió. Japán a világ harmadik gazdasági nagyhatalma az USA és Kína mögött. Piaca hihetetlenül értékes. Ezért az EU elsősorban az élelmiszerek exportjára koncentrált. E téren a siker majdnem teljes: a vámok csökkennek, illetve megszűnnek és a szabványok kölcsönösen elismerésre kerülnek. A bor kiemelt szerepet kapott, hiszen az EU bortermelésben világhatalom, főként Franciaország, Olaszország és Spanyolország révén. Hála az egyezménynek, a jövőben az uniós borok előnybe kerülhetnek az észak és dél-amerikai, valamint a dél-afrikai vetélytársakkal szemben. Amiben a japánok nem engedtek: a rizs és a cukor piaca. Ez a két piac továbbra is zárt a külföldiek előtt, mert a termelők a kormánypárt leghűségesebb szavazói évtizedek óta.

Mit értek el még a japánok?

Autóik bejutását az uniós piacra. Ez is üzenet az Egyesült Államoknak: nem a protekcionizmus a megoldás a problémákra! A globális együttműködés jó példája a Renault és a Nissan házassága. A két cég közös vezére egy olyan menedzser, aki arab, de Brazíliában született. Karrierje Japánban ívelt fel és most Párizsban van a csúcson. Neje amerikai, ő pedig világpolgárnak tekinti magát.

Az európaiak repülőgépgyártó közös cége, az Airbus egy nappal korábban állapodott meg Kínával egy 22 milliárd dolláros üzletről. Brüsszel ezzel is üzent Trumpnak: van alternatíva! A konzervatív jobboldali japán miniszterelnök és a reformkommunista kínai elnök egyaránt a szabad kereskedelem híve. Amerika jelenleg meglehetősen magányosnak tűnik az ez elleni háborúban. Hamburgban a G20 csúcson talán kiderül: Donald Trump mennyire gondolja komolyan a háborút és főként mit ajánl helyette? A globális rendszerben még az első számú nagyhatalomnak is alkalmazkodnia kell. Ezt Obama elnök a legutóbbi G20 alkalmából elismerte. Vajon Donald Trump képes lesz erre? Talán kiderül Hamburgban pénteken és szombaton, a G20 csúcstalálkozón.