Tetszett a cikk?

Tízezer évente egyszer történhet földrengés Pakson, kicsi a valószínűsége, hogy ez épp most fog bekövetkezni. Inkább az új blokkok építési költségének földrengésszerű növekedése miatt kell aggódnunk.

Paks II.-nél nem attól kell tartani, hogy egy földrengés romba dönti az atomerőművet, inkább attól, hogy ennek kivédése jelentősen megnövelheti az építési költségeket – véli Tóth László, az MTA szeizmológusa. A kutatókat az után kerestük meg, hogy az Átlátszó arról írt: egy kutatás szerint nem felel meg az atomerőművek építésére vonatkozó biztonsági szabályoknak Paks II. tervezett helyszíne.

Tóth László felidézte: az első erőmű tervezése és építése óta jelentősen szigorodtak a nemzetközi és a hazai környezeti előírások is. Ez nem kizárólag a fukusimai földrengés miatt bekövetkezett balesetnek tudható be, Pakson például már a kilencvenes években végeztek egy vizsgálatot, ennek az eredménye alapján az ezredfordulón megerősítették az erőmű szerkezetét. Az a program – amelynek a keretében például több mint 2500 tonna acélt építettek be létesítménybe – 200 millió dollárból valósult meg.

A Paks II. megvalósítását megelőző kiterjedt telephelykutatási program tehát már az újonnan felfedezett kockázatok ismeretében valósult meg 2015-2016 során, és mint az Átlátszó írja, 8 milliárd forintból. A Magyari Árpád által jegyzett tanulmánynak az Átlátszó által megszerzett, nem végleges és nem is publikált kéziratából az derül ki: a vizsgálat földtani szempontból fiatal – vagyis tízezer éves időtávon belüli – a Richter-skála szerint ötösnél erősebb aktivitásra utaló jeleket fedezett fel. Úgy tudjuk, a vizsgálat eredménye az erőművet tervező orosz mérnököket is meglepte.

©

Ezt pedig még kellemetlenebb meglepetés követheti: akár jelentősen nőhet a felmerült kockázatok miatt a beruházás költsége – már ha a magyar hatóságok is azonosítják ugyanazokat a kockázatokat és ezért módosításokat kérnek az orosz mérnököktől. Ez azért problémás, mivel az erőművel kapcsolatban már most is az az egyik fő ellenérv, hogy megépítése és működtetése nem lesz rentábilis a magyar állam számára.

Azt, hogy Paks II. csak állami segítséggel tud majd működni, az Európai Bizottság is megállapította – igaz, a brüsszeli testület március elején lezárt vizsgálatában ezt bizonyos feltételekkel elfogadta. (Vagy más olvasatban: a magyar kormány a bizottsággal kötött megállapodásban elismerte az állami támogatás nyújtásának tényét.) Az erőmű a mostani állapot szerint 12,5 milliárd euróba fog kerülni, ennek 80 százalékát orosz hitelből fizetik ki a szintén orosz fővállalkozónak.

Brüsszel beszólhat

A költségek megugrásától tart Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője is, aki a cikk megjelenése után a Greenpeace-hez hasonlóan új engedélyeztetési eljárás lefolytatását követelte. A politikus a hvg.hu-nak kiemelte: amúgy is borítékolható a projekt drágulása, egy szigorítás esetén azonban eszkalálódhatnak a kiadások. Ráadásul – tette hozzá –, egy újabb vizsgálat és engedélyeztetés legalább egyévnyi késést idézhet elő, márpedig már most is másfél évet csúszik a megvalósítás. A késésért pedig ugyancsak anyagi felelősség terhelheti a magyar felet – az oroszok pedig, ha akarják, választott bírósághoz is fordulhatnak kártérítésért.

Az EP-képviselő a cikk megjelenése után azt közölte: az Európai Bizottsághoz fordul a helyzet tisztázása érdekében. Ezt azzal magyarázta a hvg.hu-nak, hogy Brüsszel még 2014-2015-ben, vagyis a most idézett tanulmány elkészülte előtt vizsgálta a Paks II. beruházást energetikai szempontból. (Az akkori eljárás következményeként csökkentették az üzemanyag-szállításra szóló kizárólagos szerződés időtartamát húszról tíz évre.) "Erős a gyanúm, hogy a kormány nem rohan a bizottsághoz az új vizsgálati eredményekkel, ezért azt fogom megkérdezni, hogy ezeknek a fényében mi az álláspontjuk a projektről" – mondta Jávor Benedek. Felidézte: amikor 2015 őszén kikérte a bizottságtól az akkori vizsgálat dokumentumait, a szeizmologóiai eredmények ki voltak takarva – márpedig ebben az esetben nehéz azzal érvelni, hogy ezek az információk üzleti érdekeket sérthetnek.

Az Európai Bizottság ugyan nem semmisítheti meg a telepelhelyezési engedélyt, ám megvonhatja a hozzájárulását a projekt egészétől – ez pedig megint csak kényszerszünethez vezethet a képviselő szerint.

Nem dől be a Gellérthegy a Dunába

"Semmi újdonság nincs az Átlátszó cikkében, ez a vizsgálati anyag tavaly november óta elérhető, sőt decemberben még közmeghallgatást is tartottunk Pakson az új beruházásról" – mondta a hvg.hu-nak Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár, aki kinevezését megelőzően kormánybiztosként felelt a paksi kapacitás fenntartásáért. (A lap szerint nem a teljes, 800 oldalas anyag, hanem annak egy 200 oldalas kivonata olvasható.) Aszódi Attila szerint a főbb paraméterek az új vizsgálati eredmények fényében sem változtak, nincs is szükség újabb beavatkozásra, vagyis nem drágul az erőmű. A lap által idézett vizsgálatok arról győztek meg, hogy földrengés következtében jelentős és maradó elmozdulás nem várható az atomerőmű körzetében – emelte ki.

©

Aszódi Attila arra hívta fel a figyelmet: a tektonikai mozgások között is vannak különbségek, a most működő és a létesülő erőmű területe pedig megfelel az általánosnál jóval szigorúbb előírásoknak. Azt is cáfolta, hogy a vetőszerkezet megléte miatt tilos lenne atomerőművet építeni a területen. Hozzátette azt is: a Magyarország földrengés szempontjából mérsékelten veszélyes területnek számít, a paksihoz hasonló vetőhöz is számtalan található az országban – ennek következtében kerülhet a felszínre olyan sok helyen termálvíz is. "A Gellérthegyen sem félünk a földrengéstől, akkor itt is felesleges" – jegyezte meg Aszódi Attila.

Mit ér a stresszteszt?

A szeizmikus aktivitás teljes bizonyossággal sehol nem zárható ki ugyan, van egy olyan kockázat, amellyel Pakson számolni kell – emelte ki Tóth László. Ez a földrengés egyik következménye. Természetesen nem a cunami, mint Fukusimában, hanem az úgynevezett talajfolyósodás, amely azt jelenti, hogy a talaj elveszíti a tartóképességét. A szakértők azonban úgy látják, ez a kockázat kezelhető szinten van Paks környezetében.

A mostani engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal adta ki az MVM Paks II. Zrt. számára március végén. Az ellenzéki pártok és a környezetvédők akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az engedélyeztetési eljárás nem átláthatóan zajlott. A NAÜ munkatársai egyébként legutóbb a múlt héten jártak Pakson, a nukleáris védettségi tanácsadó misszió a létesítmények fizikai és számítógépes védelmén kívül a biztonság fenntartásának jogi és hatósági hátterét is ellenőrizték. És a hivatal közleménye szerint azt állapították meg, hogy „Magyarország dicséretre méltó előrehaladást ért el a korábbi felülvizsgálati misszió ajánlásainak és javaslatainak végrehajtása terén”.

Az erőmű környezetét nem csak a Paks II. beruházás kapcsán ellenőrizték, hanem a fukusimai baleset után a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által levezényelt stresszteszt során is. Ez azonban „íróasztali munka” volt – mondta Tóth László, aki emlékeztetett arra: az adatokat a tulajdonosoknak kellett szolgáltatniuk, a teszteket független szakértői vizsgálatok nem erősítették meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tökéletes állapotban megmaradt darazsakat találtak egy 100 millió éves borostyánkőben

Tökéletes állapotban megmaradt darazsakat találtak egy 100 millió éves borostyánkőben

A teljes utcai világítást környezet-, alvás- és rovarbarátra cserélik Bécsben

A teljes utcai világítást környezet-, alvás- és rovarbarátra cserélik Bécsben

Több mint három évre bezár a párizsi Pompidou Központ

Több mint három évre bezár a párizsi Pompidou Központ