Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Ez az egy év a bébiszitternek is nagyon hasznos volt, hiszen angol nyelvtudása ugrásszerűen fejlődött és a szolgálat végén az összespórolt pénzből még be is utazhatta Nagy-Britanniát. Ez a rendszer, a felek kölcsönös megelégedésére, évtizedeken át működött, és az utóbbi években, az EU bővítése után, a vállalkozó kedvű közép- és kelet-európai fiataloknak is remek lehetőséget nyújtott a szigetország megismerésére, ráadásul alulnézetből, például az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt. De most ezt a jól működő szisztémát veszély fenyegeti.
Rebecca Haworth-Wood, a harminc brit bébiszitter ügynökséget tömörítő British Au Pair Agencies Association elnökasszonya közölte: felére csökkent a nagy-britanniai bébiszitter állásokra pályázó európaiak száma. Az egyébként németországi székhelyű, Au Pair World ügynökség konkrét számokkal is szolgált: 2015-első félévében még 21 ezer európai fiatal jelentkezett bébiszitteri állásra a szervezet hivatalos honlapján. De 2017 első felében már csak 12 ezer jelentkező volt. A Mumsnet brit honlapon a reménytelenül bébiszittert kereső angol anyukák panaszkodnak. Bejegyzéseik szerint eddig ők válogattak a jelöltek közül, most viszont nekik kell különböző csatornákon felhajtani a leendő bébiszittereket – írja a párizsi Le Figaro.
A jelek szerint az őszi szezont 11 ezer olyan brit család bébiszitter nélkül kezdi, ahol korábban mindig volt háztartási alkalmazott. A probléma forrása természetesen a Brexit. Az európai fiatalok elbizonytalanodtak, érdemes-e ezután is Angliába menni dolgozni. A The Times pár napja megszellőztetett egy kormányzati tervet, amely szerint a Brexit véglegessé válása után is szabadon utazhatnak Nagy-Britanniába az uniós polgárok. De a munkavállalás körül még most is homály terjeng. Állítólag nem kell majd előzetes engedély, tehát afféle munkavállalói vízum, de a brit kormány a különböző gazdasági szektorokban kvótákkal és állami támogatással ösztönözné a cégeket a brit polgárok alkalmazására.
De mi lesz azokkal a szektorokkal, amelyekben már évtizedek óta szinte csak bevándorlók dolgoznak? Például az egészségügyben, ide értve a hétvégi ügyeleteket ellátó, többnyire közép-európai orvosokat, továbbá a kórházi ápolókat és az idősotthonok igencsak ember- és lélekpróbáló munkáját végző alkalmazottait. Mert a Brexitet büszkén megszavazó alsó középosztálybeli angolok ilyen munkát nem vállalnak. Bébiszitternek, ápolónak sem az ő lányaik szegődnek, hanem az általuk lenézett, kiutált külföldiek. Sok tehát még a kérdés, amelyekre egyelőre nincs válasz a Brexit utáni hogyan továbbot illetően.
