Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az utóbbi években nagyjából negyvenezer jómódú brit család szerződtetett szeptembertől július végéig bébiszittert. Többnyire egy fiatal európai nőt, aki a fedélért és némi zsebpénzért felügyelt a gyermekekre, és elvégzett bizonyos háztartási teendőket is. Csakhogy ez a rendszer most veszélyben van.
Ez az egy év a bébiszitternek is nagyon hasznos volt, hiszen angol nyelvtudása ugrásszerűen fejlődött és a szolgálat végén az összespórolt pénzből még be is utazhatta Nagy-Britanniát. Ez a rendszer, a felek kölcsönös megelégedésére, évtizedeken át működött, és az utóbbi években, az EU bővítése után, a vállalkozó kedvű közép- és kelet-európai fiataloknak is remek lehetőséget nyújtott a szigetország megismerésére, ráadásul alulnézetből, például az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt. De most ezt a jól működő szisztémát veszély fenyegeti.
Rebecca Haworth-Wood, a harminc brit bébiszitter ügynökséget tömörítő British Au Pair Agencies Association elnökasszonya közölte: felére csökkent a nagy-britanniai bébiszitter állásokra pályázó európaiak száma. Az egyébként németországi székhelyű, Au Pair World ügynökség konkrét számokkal is szolgált: 2015-első félévében még 21 ezer európai fiatal jelentkezett bébiszitteri állásra a szervezet hivatalos honlapján. De 2017 első felében már csak 12 ezer jelentkező volt. A Mumsnet brit honlapon a reménytelenül bébiszittert kereső angol anyukák panaszkodnak. Bejegyzéseik szerint eddig ők válogattak a jelöltek közül, most viszont nekik kell különböző csatornákon felhajtani a leendő bébiszittereket – írja a párizsi Le Figaro.
A jelek szerint az őszi szezont 11 ezer olyan brit család bébiszitter nélkül kezdi, ahol korábban mindig volt háztartási alkalmazott. A probléma forrása természetesen a Brexit. Az európai fiatalok elbizonytalanodtak, érdemes-e ezután is Angliába menni dolgozni. A The Times pár napja megszellőztetett egy kormányzati tervet, amely szerint a Brexit véglegessé válása után is szabadon utazhatnak Nagy-Britanniába az uniós polgárok. De a munkavállalás körül még most is homály terjeng. Állítólag nem kell majd előzetes engedély, tehát afféle munkavállalói vízum, de a brit kormány a különböző gazdasági szektorokban kvótákkal és állami támogatással ösztönözné a cégeket a brit polgárok alkalmazására.
De mi lesz azokkal a szektorokkal, amelyekben már évtizedek óta szinte csak bevándorlók dolgoznak? Például az egészségügyben, ide értve a hétvégi ügyeleteket ellátó, többnyire közép-európai orvosokat, továbbá a kórházi ápolókat és az idősotthonok igencsak ember- és lélekpróbáló munkáját végző alkalmazottait. Mert a Brexitet büszkén megszavazó alsó középosztálybeli angolok ilyen munkát nem vállalnak. Bébiszitternek, ápolónak sem az ő lányaik szegődnek, hanem az általuk lenézett, kiutált külföldiek. Sok tehát még a kérdés, amelyekre egyelőre nincs válasz a Brexit utáni hogyan továbbot illetően.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.