Voltak, akik az alacsony betéti kamatokra és a magas kezelési költségekre panaszkodtak, mások a bankokat szidták, és akadtak, akik a pénzintézetekben megingott bizalommal indokolták, hogy miért szeretik jobban a készpénzt. Vagyis szeretnék, ha lenne. 

Erre példa ez a sommás vélemény:  

Ha lenne, biztos, hogy inkább a matracban lenne, mint bármelyik mocskos bankban. 

Mások kevésbé indulatosak, de csalódottak:

A Quaestor többszörös Super Brand díjas pénzintézet volt. Aztán most 32 ezer ügyfele fut a pénze után. Kivéve a jól értesült hátsó ajtón szatyorban pénzt kihordó ügyfeleket. Meg persze a befuccsolt önkormányzatokat, amiket suttyomban fű alatt kártalanítanak. 

Van, aki külföldi példát hoz:

Ezen mondjuk nem kell csodálkozni: a bankok amennyi kezelési költséget levonnak, meg aztán ők mondják meg (még likvid befektetés esetén is), hogy mikor (nem) veheted ki, hát, őőő.... magyar banknál tuti nem tartanék pénzt, az biztos! érdekes, külföldön (UK) van olyan bank is, hogy "köszönet jeléül" még biztosítást is kapsz az ott létesített számlád mellé... díjmentesen!

Van, aki anekdotázik: 

Igaz történet! Öreg mama eladta az örökölt házát. Megkérdezte az ügyvédjét, hogy mit tanácsol, hova tegye a pénzét, hogy biztos helyen legyen. Az ügyvéd válasza: Tegye mama, a bankba. Mama: Az ügyvéd úr is oda teszi? ......ááá... én oda soha. 

És persze nem maradhat ki a politikai szál sem: 

Egyszer már megkívánták a megtakarításokat, csoda, ha bizalmatlanok az emberek? 

Van, aki összegzésre is vállalkozott: 

 Hát, itt most igen sok "pénzügyi szakember" összejött. 

A hozzászólásokból is kiderül, hogy indulatokból nincs hiány, információkból, tudásból, ismeretekből viszont annál inkább. Ezért megkértük a Bankmonitor szakértői csapatát, mutassák meg azokat a biztonságos befektetési lehetőségeket, amelyek legalább abban segítenek, hogy a matracban tartott pénz ne veszítsen az értékéből.

Mennyit bukik, aki matracban tartja a pénzét?

Bármennyire is próbálják visszaszorítani a készpénzhasználatot az országban (egyérintéses fizetés kártyával vagy mobillal például), a statisztikák azt mutatják, hogy azért fokozatosan mégiscsak nő a háztartások kezében lévő készpénz mennyisége. Ez több szempontból sem egészséges jelenség, például azért sem, mert nagy veszteség éri az embert, ha otthon a párnacihában tárolja a fölös megtakarítását.

A készpénz önmagában elengedhetetlen, de ha azt nem kamatoztatjuk, akkor gyorsan veszít az értékéből. Jelenleg az infláció éves alapon 2,1 százalék volt, vagyis az árak egy év alatt ennyivel nőttek. Másként megfogalmazva, a tavalyi 1000 forint mára már csak 980 forintot ér. Szinte láthatatlanul, de bő 20 forintot kivettek a zsebükből. 10 év várakozás után pedig már mindössze 812 forintot érne a pénzünk.

Pontosan ezért alakult ki, hogy azt a pénzt, amit nem költenek el azonnal az emberek, azt olyan helyen kamatoztatják, ahol legalább az inflációt (általános árszínvonal emelkedést) sikerül megkeresniük. Ezáltal ugyanis legalább a pénzük értéke nem veszít az értékéből, vagyis a növekvő árak mellett is meg tudják venni a kamatoztatott pénzükből ugyanazt a fogyasztói kosarat. 

Mi a gond? Mi lehet a megoldás?

A fő probléma most azzal van, hogy a sokáig elégségesnek tűnő bankbetét már jócskán az inflációtól elmaradó hozamot tud csak biztosítani. A legtöbb esetben a nem akciós betétek 1 százalék alatt fizetnek, az átlag pedig inkább 0,5 százalék körül van. Ettől még nem kellene kétségbe esni, ugyanis van egy ugyanolyan biztonságos megtakarítási lehetőség, ez pedig nem más, mint a lakossági állampapír.

A legrövidebb, féléves kincstárjegy is már 1,5 százalékot fizet évesítve, míg ha 5 évre elköteleződik az ember, akkor az aktuális kamat 3,8 százalék, de a számítások szerint a növekvő infláció mellett a kamat utóbbi esetben könnyedén megközelítheti az 5 százalékot néhány év múlva. A 0,5 százaékos betéti kamathoz képest ez tízszeres különbség, miközben megkapja ugyanazt a biztonságot és garanciát.

A betéttel összehasonlítva az állampapír további előnye, hogy ha időközben szükség van a megtakarításra, akkor azt el lehet adni, és nem is vész el az időarányosan járó kamat. Attól függően, hogy milyen állampapírt választ, 0,5-1 százalékot von le idő előtti eladás esetén az államkincstár. Magyarul, ha néhány hónapig bent tartja a pénzét, akkor mindenképpen hozammal tud túladni rajta. De való igaz, hogy a legtöbbet akkor keresheti, ha a lejáratig megtartja a papírt.

A következő kalkulátorral válogathat az állampapír befektetések között:

Szintén sokat nyom a latba, hogy az utalás tranzakciós díján kívül, amit mindenhol meg kell fizetni, más díjat nem számít fel a kincstár. Ilyen formában fel tudja venni a versenyt az állampapír a befektetési alapokkal is, mert ott bőven elképzelhető, hogy a magasabb hozamot elvinnék a számlavezetéssel és vétellel-eladással járó költségek.

Mindent egybevéve kijelenthetjük, hogy a lakossági állampapírok  népszerűek. Tagadhatatlanul, most ez az egyetlen megtakarítási forma, amivel felveheti a versenyt bárki az inflációval, miközben a másik oldalon nem kell extra kockázatot vállalnia. Az egy évre fizetett 2 százalék vagy a két évre fizetett 2,5 százalék bőven elegendő okot szolgáltat ahhoz, hogy ne otthon tartsuk a folyamatosan elértéktelenedő pénzünket.Utána számolva nem kis összegről van szó, hiszen 1 millió forint befektetése esetén adózás előtt egy-két éves időtávon is évente 20-25 ezer forint folyik be az állampapírokból.