Az illetékes minisztérium már megkezdte a felméréséket, és az érintett hivatalokkal együttműködve határozzák meg a benzin és dízel üzemű új autók gyártásának és értékesítésének kivezetését meghatározó menetrendet – közölte Hszin Kuo-pin ipari és információtechnológiai miniszterhelyettes. Pontos dátum egyelőre nincsen, a politikus is csak annyit mondott, hogy "a közeli jövőben életbe lépő intézkedések bizonyosan mély változásokat eredményeznek az ágazat fejlődésében".

Kína ezzel a döntéssel csatlakozott olyan országokhoz, mint például Nagy-Britannia és Franciaország, amelyek ugyancsak megtiltják a hagyományos üzemanyaggal működő járművek gyártását és eladását, hogy ezáltal is csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását és a légszennyezettséget. A két európai ország céldátuma 2040.

Kína a világ legnagyobb autópiaca. A pekingi kormány erősen támogatja az elektromos és hibrid autók (new energy vehicles, NEV) gyártását és értékesítését, mint a környezeti terhelés enyhítésének egyik lehetőségét.

Tavaly 28 millió új autót adtak el Kínában, 14 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezen belül a NEV-ek száma 507 ezer volt, 53 százalékkal nőtt éves szinten. A tisztán elektromos meghajtású autók száma 65,1 százalékkal 409 ezerre emelkedett. A kormány azt tervezi, hogy 2020-ig több mint 12 ezer töltőállomást építenek, hogy ki tudják szolgálni az elektromos és hibrid hajtású gépkocsik akkorra már nagyjából ötmilliós állományának az energiaigényét.

Kína azt vállalta, hogy az egységnyi GDP-re jutó szén-dioxid-kibocsátás 2005-ben mért szintjét 60-65 százalékkal csökkenti 2030-ra, és a nem fosszilis eredetű energia teljes fogyasztáson belüli arányát 20 százalékra növeli.