Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Bár a zárszámadási törvényből felsejlik, milyen elképesztő pénzszórás folyt, annak érdemi magyarázatát megspórolta a kormány.
Közel 2500 milliárd forinttal költött többet tavaly a kormány, mint eredetileg tervezte – olvasható az e heti HVG-ben. Arra a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény sem ad érdemi magyarázatot, miből tevődik össze ez a bődületes többlet, milyen indoklással, milyen kedvezményezettek részesültek belőle a legnagyobb mértékben.
Az alapkérdés persze az, hogy ha ilyen bőségesen dől a bevétel, mi legyen vele. A kormány a jelek szerint afféle jut is, marad is megoldást választott. Már év közben megemelte a bevételi és a kiadási előirányzatot, majd az év végéhez közeledve újabb 616 milliárdot szórt ki az ablakon. Az év végi költekezés nélkül teljesülhetett volna, amit Orbán Viktor beharangozott, hogy szeretne „nullás” költségvetést látni. Itt volt az alkalom, ám elszalasztotta. Jó okkal: nem akarta a gazdaságot a választások előtt költségvetési restrikciónak kitenni.
Inkább tőkét juttatott az Eximbanknak, amely új szerepében vállalja a kormány belföldi klientúrájának hitelezését. Pluszforrásokat adott az egyházaknak, sportszervezeteknek, és Erzsébet-utalványt küldött a nyugdíjasoknak. Viszont a bevételi többletből a krónikus fizikai és pénzügyi deficitekkel küszködő humán ágazatok alig láttak valamit. Az egészségügy legfeljebb minimális mértékben részesült belőle, alig valamivel költhetett többet, mint amennyi pluszbevétel a járulékokból befolyt. A közoktatás pedig egyenesen bukott.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A külügy megtalálta Habsburg György párizsi nagykövet utódját.
A kormány indokként az állam nemzetközi célkitűzéseinek megvalósítására és a gazdasági kapcsolatok alakulására hivatkozik.
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Szeptember 1-én kezdődik és 2026. június 19-ig (péntekig) tart.
Az egész késő esti talkshow-formátum került végveszélybe.
A Tisza Párt elnöke szerint a dolgozószobája helyéről a politikai közösség döntene.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
Még a magyar kormányfő illiberális politikája sem riasztja el őket.