Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Közel 2500 milliárd forinttal költött többet tavaly a kormány, mint eredetileg tervezte – olvasható az e heti HVG-ben. Arra a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény sem ad érdemi magyarázatot, miből tevődik össze ez a bődületes többlet, milyen indoklással, milyen kedvezményezettek részesültek belőle a legnagyobb mértékben.
Az alapkérdés persze az, hogy ha ilyen bőségesen dől a bevétel, mi legyen vele. A kormány a jelek szerint afféle jut is, marad is megoldást választott. Már év közben megemelte a bevételi és a kiadási előirányzatot, majd az év végéhez közeledve újabb 616 milliárdot szórt ki az ablakon. Az év végi költekezés nélkül teljesülhetett volna, amit Orbán Viktor beharangozott, hogy szeretne „nullás” költségvetést látni. Itt volt az alkalom, ám elszalasztotta. Jó okkal: nem akarta a gazdaságot a választások előtt költségvetési restrikciónak kitenni.
Inkább tőkét juttatott az Eximbanknak, amely új szerepében vállalja a kormány belföldi klientúrájának hitelezését. Pluszforrásokat adott az egyházaknak, sportszervezeteknek, és Erzsébet-utalványt küldött a nyugdíjasoknak. Viszont a bevételi többletből a krónikus fizikai és pénzügyi deficitekkel küszködő humán ágazatok alig láttak valamit. Az egészségügy legfeljebb minimális mértékben részesült belőle, alig valamivel költhetett többet, mint amennyi pluszbevétel a járulékokból befolyt. A közoktatás pedig egyenesen bukott.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
hvg
