Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Flex a világ harmadik legnagyobb elektronikai cége, több ismert márka termékeit gyártják. Magyarországon hat üzeme működik, amelyekben nagyjából 10 ezer embernek ad munkát. A napi.hu keddi cikke szerint azonban a háztartási gépeket előállító tabi gyárban akkora a munkaerőhiány, hogy a korábbi 16 helyett most már csak 9 féle terméket tudnak előállítani.
Hét partnercégük – köztük az egyik legismertebb háztartásigép-márka – már visszamondta a megrendeléseit, mert a Flex sem a minőséget, sem a határidőt nem tudta garantálni.
A cég nem válaszolt sem a lap, sem a problémákról ugyancsak beszámoló RTL Klub Híradó stábjának megkeresésére.
A Híradó az ügy kapcsán megkérdezte a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét, aminek adatai szerint mostanra akár 200 ezer munkavállaló is hiányozhat az országból.
Ahogy a múlt héten beszámoltunk róla, a közbeszerzésekből jócskán részesülő, Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market vezetője azt mondta, reális lehetőségnek tartja, hogy három-öt éven belül kínai, vietnai, indonéz és pakisztáni munkavállalkozók is dolgozzanak a magyar építőiparban. Scheer Sándor szavaira Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a korámányinfón úgy reagált, hogy "hülyeségeket beszél". Kiderült ugyanakkor, hogy idén az első félévben 73 országból dolgozni érkezők kaptak Magyarországon munkavállalási engedélyt.
Lázár arra hivatkozva kritizálta Scheer megnyilatkozását, hogy a magyarországi munkaerőhiányt a Kárpát-medencében élő, magyarajkú dolgozókkal is lehet enyhíteni, a Nemzetgazdasági Minisztérium azonban nem közölte az RTL Klubbal, hogy milyen lépéseket tesznek a határon túli magyarok foglalkoztatása érdekében.
Azt írták viszont, hogy 735 ezer munkahely létrehozása után végre egy "kellemesebb problémáról, a munkaerőhiányról" kell beszélni.
