Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ez nem vicc, a kis nagyhercegség nem fél felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal és Japánnal.
Törvényt fogadott el a közelmúltban Luxemburg arról, hogy a nagyhercegség vállalatai miként használhatják fel a világűrben található alapanyagokat. Etienne Schneider kormányfőhelyettes el is mondta, miért kell a szabályozás: „Biztosak vagyunk abban, hogy mindenképpen szükség lesz a világűrben lévő anyagok felhasználására. Először azért, hogy ezzel is segítsük a távoli világok felfedezését, később pedig azért, hogy kielégítsük a földiek igényeit is” – fejtegette. Az űrbányászati hatalom címre törő országnak mindig is jó érzéke volt ahhoz, mit érdemes fejleszteni: az ipari forradalom idején Luxemburg az acélipart építette ki, később a pénzintézetei révén vált híressé, 1980-ban pedig ott alakult meg a legnagyobb magánkézben lévő műholdas cég, a SES.
Nem egyedül a nagyhercegség lát fantáziát az űrbányászatban. Miközben a 2014-es 500 millióról tavalyra 3,1 milliárd dollárra ugrott a kereskedelmi űrrepülésekre fordított beruházások összege, sorra indulnak útnak azok az automata űrhajók, amelyek feltérképezik a Földhöz viszonylag közel repülő aszteroidák összetételét. Az amerikai NASA által fellőtt Osiris-Rex szonda jövőre éri el a Bennu aszteroidát, s 2023-ban tér vissza az ott gyűjtött mintákkal. Japán az Itokava aszteroidát vette célba, a Hajabusa űrhajó 2018-ban indul, s a 2020-as évek végén tér vissza talajmintákkal.
A NASA azt is tervezi, hogy robothajókat küld néhány nagy aszteroidához, s a belőlük kiszakított többtonnás darabokat stabil, Hold körüli pályára állítja át. Ott amerikai űrhajósok megvizsgálnák a kőzeteket, s ennek alapján kiderülne, bányászati szempontból melyek a legértékesebb égitestek. Különleges figyelem övezi a Psyche nevű aszteroidát: az égitesthez valószínűleg 2027-ben ér el egy amerikai robotűrhajó, amely megvizsgálja a főként vasból és nikkelből álló fémtömböt. A Psyche egyébként valószínűleg egy bolygókezdemény maradványa, most a meg sem született bolygó magja kering az űrben.
„Még a mi életünkben sok ezermilliárd dolláros üzlet lesz a kereskedelmi űrutazás és az űrbeli bányászat. A befektetők is változnak. Korábban lelkes amatőrök invesztáltak a fejlesztésbe, most viszont sorra jelennek meg a fősodorhoz tartozó üzletemberek, illetve az intézményi befektetők” – mondta újságíróknak Chris Lewicki, az űrbányászatra szakosodó amerikai Planetary Resources cég vezérigazgatója. Lewicki szerint az űrbányászat a 2020-as évtized vége felé lendülhet fel, míg Luxemburg a 2030-as évek közepére teszi a nagyüzemi bányászat indulását.
Az űrbányászatban a Holdnak is fontos szerep jutna. A sarki területeken lévő jégből – napelemek segítségével termelt árammal – a rakéták hajtásához szükséges oxigént és hidrogént nyernének, később pedig fellendülhet a hélium–3 izotóp begyűjtése is. A Földön ritka gázt az évszázad közepére talán működőképessé váló fúziós reaktorokban használnák: a Napot utánzó reaktorban hatalmas mennyiségű energia felszabadulása mellett alakulnának át a hidrogén- és hélium–3 atomok hélium–4 atomokká.
A Föld és a Mars közötti, Nap körüli pályán 16 ezer kisebb-nagyobb égitest kering, s ezek közül sokról kiderült már, hogy nagy értékű ásványkincset tartalmaz. Az Asterank.com nevű adatbázis munkatársai már azt is kiszámolták, mennyibe kerülne és mennyi hasznot hozna egy-egy aszteroida „lebányászása”. A Ryugu értéke például mintegy 80 milliárd dollár, s a költségek levonása után 30 milliárdos haszon ütné a kitermelők markát. A szakértők szerint még az űrutazás bonyolultsága mellett is könnyebb lehet begyűjteni az aszteroidákon található ásványi anyagokat, mint ugyanazokat felhozni a föld mélyében lévő tárnákból. Különösen akkor, ha a kibányászott anyagokat közvetlenül az űrben használják fel.
A cikk a HVG 2017/43. számában jelent meg.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A külügy megtalálta Habsburg György párizsi nagykövet utódját.
A kormány indokként az állam nemzetközi célkitűzéseinek megvalósítására és a gazdasági kapcsolatok alakulására hivatkozik.
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Szeptember 1-én kezdődik és 2026. június 19-ig (péntekig) tart.
Az egész késő esti talkshow-formátum került végveszélybe.
A Tisza Párt elnöke szerint a dolgozószobája helyéről a politikai közösség döntene.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
Még a magyar kormányfő illiberális politikája sem riasztja el őket.