Luxemburg űrbányászati nagyhatalom akar lenni

Törvényt fogadott el a közelmúltban Luxemburg arról, hogy a nagyhercegség vállalatai miként használhatják fel a világűrben található alapanyagokat. Etienne Schneider kormányfőhelyettes el is mondta, miért kell a szabályozás: „Biztosak vagyunk abban, hogy mindenképpen szükség lesz a világűrben lévő anyagok felhasználására. Először azért, hogy ezzel is segítsük a távoli világok felfedezését, később pedig azért, hogy kielégítsük a földiek igényeit is” – fejtegette. Az űrbányászati hatalom címre törő országnak mindig is jó érzéke volt ahhoz, mit érdemes fejleszteni: az ipari forradalom idején Luxemburg az acélipart építette ki, később a pénzintézetei révén vált híressé, 1980-ban pedig ott alakult meg a legnagyobb magánkézben lévő műholdas cég, a SES.

Nem egyedül a nagyhercegség lát fantáziát az űrbányászatban. Miközben a 2014-es 500 millióról tavalyra 3,1 milliárd dollárra ugrott a kereskedelmi űrrepülésekre fordított beruházások összege, sorra indulnak útnak azok az automata űrhajók, amelyek feltérképezik a Földhöz viszonylag közel repülő aszteroidák összetételét. Az amerikai NASA által fellőtt Osiris-Rex szonda jövőre éri el a Bennu aszteroidát, s 2023-ban tér vissza az ott gyűjtött mintákkal. Japán az Itokava aszteroidát vette célba, a Hajabusa űrhajó 2018-ban indul, s a 2020-as évek végén tér vissza talajmintákkal.

A NASA azt is tervezi, hogy robothajókat küld néhány nagy aszteroidához, s a belőlük kiszakított többtonnás darabokat stabil, Hold körüli pályára állítja át. Ott amerikai űrhajósok megvizsgálnák a kőzeteket, s ennek alapján kiderülne, bányászati szempontból melyek a legértékesebb égitestek. Különleges figyelem övezi a Psyche nevű aszteroidát: az égitesthez valószínűleg 2027-ben ér el egy amerikai robotűrhajó, amely megvizsgálja a főként vasból és nikkelből álló fémtömböt. A Psyche egyébként valószínűleg egy bolygókezdemény maradványa, most a meg sem született bolygó magja kering az űrben.

„Még a mi életünkben sok ezermilliárd dolláros üzlet lesz a kereskedelmi űrutazás és az űrbeli bányászat. A befektetők is változnak. Korábban lelkes amatőrök invesztáltak a fejlesztésbe, most viszont sorra jelennek meg a fősodorhoz tartozó üzletemberek, illetve az intézményi befektetők” – mondta újságíróknak Chris Lewicki, az űrbányászatra szakosodó amerikai Planetary Resources cég vezérigazgatója. Lewicki szerint az űrbányászat a 2020-as évtized vége felé lendülhet fel, míg Luxemburg a 2030-as évek közepére teszi a nagyüzemi bányászat indulását.

Az űrbányászatban a Holdnak is fontos szerep jutna. A sarki területeken lévő jégből – napelemek segítségével termelt árammal – a rakéták hajtásához szükséges oxigént és hidrogént nyernének, később pedig fellendülhet a hélium–3 izotóp begyűjtése is. A Földön ritka gázt az évszázad közepére talán működőképessé váló fúziós reaktorokban használnák: a Napot utánzó reaktorban hatalmas mennyiségű energia felszabadulása mellett alakulnának át a hidrogén- és hélium–3 atomok hélium–4 atomokká.

A Föld és a Mars közötti, Nap körüli pályán 16 ezer kisebb-nagyobb égitest kering, s ezek közül sokról kiderült már, hogy nagy értékű ásványkincset tartalmaz. Az Asterank.com nevű adatbázis munkatársai már azt is kiszámolták, mennyibe kerülne és mennyi hasznot hozna egy-egy aszteroida „lebányászása”. A Ryugu értéke például mintegy 80 milliárd dollár, s a költségek levonása után 30 milliárdos haszon ütné a kitermelők markát. A szakértők szerint még az űrutazás bonyolultsága mellett is könnyebb lehet begyűjteni az aszteroidákon található ásványi anyagokat, mint ugyanazokat felhozni a föld mélyében lévő tárnákból. Különösen akkor, ha a kibányászott anyagokat közvetlenül az űrben használják fel.

A cikk a HVG 2017/43. számában jelent meg.