Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az IG Metall csaknem négymilliós, egészen pontosan 3,9 milliós tagságával Európa legnagyobb szakszervezete. És tagjai például a német autóiparban, a gépgyártásban vagy az elektromos háztartási berendezések előállításán dolgoznak. A munkaadók szervezetében pedig a legnagyobb német cégek, például a Volkswagen főnökei ülnek. Tehát óriások csatájáról van szó. Jörg Hoffmann, az IG Metall elnöke már a két ünnep között jelezte: január nyolcadikától olyan sztrájkok jöhetnek, amilyenekre 2002-ben volt utoljára példa. Mert az egyelőre nem nyilvános háttérpuhatolózások szerint messze van a munkavállalók és a munkáltatók álláspontja. Az IG Metall például 6 százalékos órabéremelést követel, a főnökök pedig csak 2 százalékot adnának.
Ezzel nincs semmi baj, a tárgyalások eredményeként mindig a megszületik a megállapodás a két szám között. De: az IG Metall most egy forradalmian új követeléssel áll elő: azt szorgalmazza, hogy a bonyolult élethelyzetben lévő dolgozók – kisgyereket nevelő anyák vagy apák, vagy épp a nagyon idős szülőket ápoló dolgozók heti munkaideje 35 óráról 28-ra csökkenjen. És az IG Metall ahhoz is ragaszkodna, hogy a fizetéscsökkenés ne igazodjon automatikusan a kevesebb ledolgozott órához, hanem csak bizonyos mértékben. A szakszervezet két évre vezetné be ezt a rendszert a bonyolult élethelyzetben lévő dogozóknak, hogy aztán a problémák rendeződése után, visszatérjenek a 35 órás munkahéthez – írja az AFP.
A Gesamtmetall főnöke, Rainer Dulger szerint ez a rendszer túl költséges és igazságtalan lenne, ő úgy véli, hogy bérnek a teljesítményhez kell igazodnia. Ezt az álláspontot erősítette meg Holger Schmieding, a Berenberg bank szakértője. A szakszervetekhez közelálló Hans Böckler alapítvány kutatója, Gustav Horn viszont azt mondta: az IG Metall a modern élet valóságához és a munkavállalók jogos igényeihez igazodik. Merthogy eddig csak a dolgozók szenvedték meg a flexibilitás következményeit, a topmenedzserek és a részvényesek még a válság idején is hatalmas jövedelmeket kaszáltak.
Németországban a munkaügyi konfliktust rendezendő tárgyalásokkal egy időben kezdődik a koalíciós kormány alakításáról szóló egyeztetés a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között. Ebben a bonyolult játszmában főszereplő lesz az IG Metall és Andrea Nahles korábbi szociáldemokrata munkaügyi miniszter asszony, aki már sok kemény csatát vívott a munkaadókkal, és a legutóbbit például elvesztette. De most sokkal nagyobb a tét. A 28 órás munkahét elfogadása vagy elutasítása, nagyban befolyásolhatja a német belpolitika alakulását, vagyis azt, hogy legyen minél előbb kormánya az Európai Unió legnagyobb gazdaságával rendelkező országának.
