Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az IG Metall csaknem négymilliós, egészen pontosan 3,9 milliós tagságával Európa legnagyobb szakszervezete. És tagjai például a német autóiparban, a gépgyártásban vagy az elektromos háztartási berendezések előállításán dolgoznak. A munkaadók szervezetében pedig a legnagyobb német cégek, például a Volkswagen főnökei ülnek. Tehát óriások csatájáról van szó. Jörg Hoffmann, az IG Metall elnöke már a két ünnep között jelezte: január nyolcadikától olyan sztrájkok jöhetnek, amilyenekre 2002-ben volt utoljára példa. Mert az egyelőre nem nyilvános háttérpuhatolózások szerint messze van a munkavállalók és a munkáltatók álláspontja. Az IG Metall például 6 százalékos órabéremelést követel, a főnökök pedig csak 2 százalékot adnának.
Ezzel nincs semmi baj, a tárgyalások eredményeként mindig a megszületik a megállapodás a két szám között. De: az IG Metall most egy forradalmian új követeléssel áll elő: azt szorgalmazza, hogy a bonyolult élethelyzetben lévő dolgozók – kisgyereket nevelő anyák vagy apák, vagy épp a nagyon idős szülőket ápoló dolgozók heti munkaideje 35 óráról 28-ra csökkenjen. És az IG Metall ahhoz is ragaszkodna, hogy a fizetéscsökkenés ne igazodjon automatikusan a kevesebb ledolgozott órához, hanem csak bizonyos mértékben. A szakszervezet két évre vezetné be ezt a rendszert a bonyolult élethelyzetben lévő dogozóknak, hogy aztán a problémák rendeződése után, visszatérjenek a 35 órás munkahéthez – írja az AFP.
A Gesamtmetall főnöke, Rainer Dulger szerint ez a rendszer túl költséges és igazságtalan lenne, ő úgy véli, hogy bérnek a teljesítményhez kell igazodnia. Ezt az álláspontot erősítette meg Holger Schmieding, a Berenberg bank szakértője. A szakszervetekhez közelálló Hans Böckler alapítvány kutatója, Gustav Horn viszont azt mondta: az IG Metall a modern élet valóságához és a munkavállalók jogos igényeihez igazodik. Merthogy eddig csak a dolgozók szenvedték meg a flexibilitás következményeit, a topmenedzserek és a részvényesek még a válság idején is hatalmas jövedelmeket kaszáltak.
Németországban a munkaügyi konfliktust rendezendő tárgyalásokkal egy időben kezdődik a koalíciós kormány alakításáról szóló egyeztetés a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között. Ebben a bonyolult játszmában főszereplő lesz az IG Metall és Andrea Nahles korábbi szociáldemokrata munkaügyi miniszter asszony, aki már sok kemény csatát vívott a munkaadókkal, és a legutóbbit például elvesztette. De most sokkal nagyobb a tét. A 28 órás munkahét elfogadása vagy elutasítása, nagyban befolyásolhatja a német belpolitika alakulását, vagyis azt, hogy legyen minél előbb kormánya az Európai Unió legnagyobb gazdaságával rendelkező országának.
