Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az EU-tagság az európaiaknak csak egy kávé ára naponta – az Európai Bizottság által sokat emlegetett alaptézist vizsgálta meg a Politico brüsszeli szerkesztősége. A számítást utoljára Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hozta elő a múlt héten, a politikus így érvelt amellett, hogy nőhet 2020 után a tagállamok befizetése. Mert
Európa többet ér, mint napi egy csésze kávé.
Más kérdés, hogy az egy főre jutó befizetések között országonként igencsak nagyok az eltérések – ahogy a nemzeti jövedelmek között is, a hozzájárulás ugyanis annak a mutatószámnak átlagosan 0,98 százalékát teszi ki.
Míg Luxemburgban a napi penzum 1,56 euró, Bulgáriában mindössze 0,18. Magyarország az utolsók között van, az egy főre jutó napi hozzájárulás 0,31 euró, vagyis napi árfolyamon 96 forint.
Ebből természetesen ma már legfeljebb egy kávéautomatából tudunk kinyerni egy kávé névre hallgató barna színű italt, a Politico azonban nem ezt vette alapul, hanem egy csésze cappuccino helyi árát.
Ebben az esetben ennél is kedvezőbb a kép: nincs olyan uniós tagország, ahol kijönne a napi hozzájárulásból egy tejeskávé. Amíg a legnagyobb áldozatot az olaszoktól kívánja meg az EU kávéfronton (a cappuccino árának 56 százaléka a befizetés), a görögöknél csak 0,15 kávé jön ki a pénzből – erre ott magyarázat, hogy a megszorítások nem érték utol a kávézókat, és még mindig 2,91 euróért adnak egy cappuccinót. Magyarországon épp egy negyed cappuccino jön ki.
A kép pedig még ennél is kedvezőbb, ha azt nézzük, hogy a befizetésért cserébe mennyit kapott az ország. 2004 és 2016 között Magyarország nagyjából négyszer annyi támogatást kapott a közös kasszából, mint amennyit befizetett oda.
(Politico)
