Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Évente átlagosan a 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas foglalkoztatottak kicsit több mint 2 százaléka vállalt 2011–2016 között munkát külföldön, de közel fele hazajött, és Magyarországon helyezkedett el – írja a Munkaerőpiaci tükör egyik tanulmánya alapján a Portfolio. A Hárs Ágnes és Simon Dávid által jegyzett kutatás szerint ebben az időszakban átlagosan 1 százaléknyi ember hiányzott a munkaerőpiacról, 2010 előtt ez az arány csupán 0,6 százalék volt. Ők úgy becsülik, hogy 2016-ban közel 350 ezer magyar dolgozott külföldön.
A régiók közül az átlagot lényegesen meghaladva Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról a legmagasabb a kilépők aránya, Észak-Magyarországon ugyanakkor magasabb a visszatérőké is, ami arra utal, hogy innen rövid időre, szezonális jellegű munkák kedvéért mennek külföldre.
A kutatók úgy találták, hogy a 30 év alatti fiatalok és a gimnáziumi végzettségűek különösen magas arányban lépnek külföldi munkaviszonyba, és közülük kevesen térnek vissza. A diplomások viszont a kutatás szerint az átlaghoz képest kevesen vándorolnak ki, és a visszatérők aránya is alacsonyabb ebben a körben.
A vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozásokból (szakács, pincér) léptek ki a legnagyobb arányban a külföldi munkavállalás kedvéért, 2011 és 2016 között a kilépők aránya évente átlagosan közel 5 százalék volt, ami – figyelembe véve a hazatérőket is – 4 százalékkal csökkenti évente átlagosan a hazai vendéglátásban foglalkoztatott potenciális létszámot.
Éves átlagban közel 4,5 százalék az építőipari és 3,5 százalék az épületgépészeti-szerelési foglakozásokból külföldi munkába lépők becsült aránya, de ezekbe a foglalkozásokba viszonylag magas a visszatérési arány is.
